Munkaidő: több legyen, vagy kevesebb? Újra nekifutnak

Aligha kerül az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (ET) elé az unió munkaidő-irányelvének a módosítása ebben a fél évben, jóllehet a kérdés nagyban befolyásolná a magyar elnökség egyik prioritását, a munkahelyteremtést. A hatályos, 2003-as irányelv módosításáról már 2004 óta vita zajlik, ám mindeddig nem született megegyezés. Az Európai Bizottság december utolsó napjaiban ismét egyeztetést kezdeményezett a szociális partnerekkel a kérdésről, ezzel újabb konzultá-ciós szakaszba lépett az európai munkaidő-irányelv módosítása.

A dolgozók egészségét, biztonságát szem előtt tartó irányelv a munkaidő-pihenőidő arányt és az ügyeleti időt kívánja uniós szinten szabályozni. A hatályos irányelv szerint egy dolgozó munkaideje átlagosan nem haladhatja meg a heti 48 órát, bármilyen jellegű túlmunkával együtt sem.

A direktíva szerint 24 óránként legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő szükséges, ezenfelül hetente legalább 24 egybefüggő óráig kell pihennie a dolgozónak. A műszakon belüli időre is vannak rendelkezések: 6 óra folyamatos munka után szünetet kell tartani, éjszaka pedig nem végezhető 8 óránál tovább különösen nehéz vagy veszélyes munka.
Az irányelv számos dologról nem rendelkezett. Ennek orvoslására 2004-ben az Európai Bizottság előterjesztett egy javaslatot. Erről azonban többszöri vita ellenére sem tudott megegyezni az EP és az ET. Az Európai Parlament legfontosabb javaslata az volt, hogy az unió olyan tagállamai, amelyek az irányelv alól felmentést kérnének, legfeljebb csak három évig tehessék meg ezt. A tanács álláspontja szerint az uniós szabályoktól való tartós eltérés lehetőségét minden tagállam esetében biztosítani kell.
A tanács több kérdést hagyna meg tagállami hatáskörben. Így a tagországok szabályozhatnák, mikor kell a dolgozónak kiadni a pihenőidőt – az EP ragaszkodik hozzá, hogy azt a munkaidő után kell biztosítani.
Az Európai Parlament szerint ráadásul az egészség védelme érdekében a munkaidő mennyiségét személyenként kellene meghatározni, míg az ET úgy véli, elegendő lenne szerződésenként értelmezni mindezt. A tanács javaslata szerint tehát egy egészségügyi intézményben egy orvos dolgozhatna munkavállalóként, majd a műszak végeztével – anélkül, hogy köpenyt cserélne – dolgozhatna tovább vállalkozóként.

Tűzoltók: nincs haladás

2005 óta küzdenek a tűzoltók, hogy fizessék ki elmaradt túlórapénzeiket. Az elmaradt illetmény összesen több milliárd forintot tesz ki. 2004–05-ben heti 54 órát, 2006-ban heti 52 órát, 2007-ben 50, 2008-tól 48 órát dolgoztak a tűzoltók, az Európai Unió irányelvei szerint a túlórákat ki kell fizetni nekik. A Legfelsőbb Bíróság 2009-ben szintén jogosnak ítélte a tűzoltók követelését. A november végén nyilvánosságra hozott kormányrendelet-tervezet elismeri, hogy 2004 óta a tűzoltók 48 órát meghaladó munkavégzése túlszolgálatnak minősül, ám a ledolgozott órák kifizetéséről nem rendelkezik.