BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Növelnék az unió súlyát

Még várni kell az első magyar kinevezésre az Európai Külügyi Szolgálat vezetésében

Január 1-jével a gyakorlatban is felállt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), miután több mint 1500 tisztviselőt helyeztek át az Európai Bizottság főigazgatóságairól, illetve delegációiról, valamint a Miniszterek Tanácsa titkárságából a közös uniós diplomáciai szolgálat keretébe. Az EU külpolitikai súlyának erősítésére felállított EKSZ elviekben már 2010. december 1-jén, a szervezetet létrehozó lisszaboni szerződés hatálybalépésének egyéves évfordulóján megkezdte működését.

Az alsóbb szintjeinek feltöltése mellett a múlt év utolsó hónapjaiban az EKSZ négy csúcsvezetőjét is kinevezték, illetve további 24 vezető tisztviselőt. A csúcsvezetők közül egy, a többi 24 vezető közül öt személy a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott új tagállamokból érkezik. Az eddigi kinevezések során magyar tisztviselő még nem jutott poszthoz.
„Az EKSZ felállítása és a posztok betöltése jelenleg is folyamatban van, egyes vezetői pozíciókra már megtörténtek a kinevezések, számos vezetői tisztség azonban még betöltetlen” – nyilatkozott lapunknak Polner Gergely, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet EU-elnökségi szóvivője.

„Több fontos vezetői tisztségre van megfelelő magyar jelölt, de az ügy jelen szakaszában csak sértenénk a magyar esélyeket azzal, ha konkrét személyeket vagy posztokat kezdenénk megnevezni. A kérdésben nem egyedül Magyarország határoz, hanem a tagállamokkal és az uniós intézményekkel egyeztetve születik meg a döntés” – hangsúlyozta Polner.
Az EKSZ-t Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti, mellette négy csúcsvezető kap szerepet (egy főtitkár, két főtitkárhelyettes, egy műveleti igazgató), őket már ki is nevezték. Közülük az egyik főtitkár-helyettesi posztot az új tagállamok felé gyakorolt gesztusként a lengyel Maciej Popowski kapta meg, aki legutóbb Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnökének kabinetjét vezette.
Az eddig kinevezett további 24 vezető (igazgatók, misszióvezetők stb.) között öt kelet-európait (egy bolgárt, egy csehet, egy litvánt, egy románt és egy szlovákot) találni. Közülük többen korábban komoly kormányzati tisztséget is betöltöttek hazájukban, vagy vezető posztokat nemzetközi szervezetekben. Így például az egykori bolgár kormányfő, Filip Dimitrov kapta az EU grúziai missziójának a vezetését. Az Oroszországért, Kelet-Európáért, illetve a Nyugat-Balkánért felelős egységet a volt szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajcak vezeti, aki már az EU boszniai különmegbízottja is volt. Jirí Sedivy volt cseh védelmi miniszter is kapott az eddigi kinevezési körben tisztséget. Ő korábban a NATO főtitkár-helyettesi posztját is betöltötte.

Az EKSZ – tények, adatok

- Az Európai Bizottság külképviseletei az EKSZ szervezeti felépítésének a részét fogják képezni, és uniós küldöttséggé, egyfajta nagykövetséggé válnak. Összességében az EKSZ mintegy öt-hatezer embert foglalkoztat majd. Az állomány közel azonos arányban tevődik majd össze az Európai Bizottság, a Miniszterek Tanácsa és a tagállamok diplomáciai szolgálatának a tisztviselőiből.

- A január 1-jei 1525 fős átcsoportosításnál az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai több mint ezer főt „adtak át” az EKSZ-nek, a többi tisztviselőt pedig a Miniszterek Tanácsa titkárságáról helyezték át.

- Kezdetben, várhatóan ez év nyaráig a közös uniós diplomáciai szolgálat még nem költözik saját épületbe, addig a személyzeti állomány továbbra is külön, a bizottsági, illetve a tanácsi épületekben lesz elhelyezve.

- Catherine Ashton korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig párhuzamosan működő szolgálatok összevonásával az EU legalább 10 százalékos költségmegtakarítást ér majd el.

- A január 1-jei 1525 fős átcsoportosításnál az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai több mint ezer főt „adtak át” az EKSZ-nek, a többi tisztviselőt pedig a Miniszterek Tanácsa titkárságáról helyezték át.

- Kezdetben, várhatóan ez év nyaráig a közös uniós diplomáciai szolgálat még nem költözik saját épületbe, addig a személyzeti állomány továbbra is külön, a bizottsági, illetve a tanácsi épületekben lesz elhelyezve.

- Catherine Ashton korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig párhuzamosan működő szolgálatok összevonásával az EU legalább 10 százalékos költségmegtakarítást ér majd el. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.