Médiatörvény - Ennyi futotta az EU-tól

A jelek szerint igencsak eltér az Európai Bizottság és a kormány véleménye azt illetően, mennyire jelentősek azok a médiatörvénybeli módosítások, amelyek végleges változatáról tegnap sikerült megegyezést elérni a két fél közötti tárgyalásokon. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár sajtótájékoztatóján az ezt firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy csupán „pontosító, egyértelműsítő módosításokat” kell végrehajtani a törvényen. Szerinte mindez nem jelent presztízsveszteséget a kormánynak, és kiemelte, hogy az új formájában már minden szempontból megfelel az uniós jognak.

Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos szóvivője viszont a Világgazdaság kérdésére úgy fogalmazott, hogy „a bizottság megítélése szerint jelentős változásokról” van szó. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság vizsgálata nemcsak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós direktíván, hanem az Európai Unió Alapjogi Chartáján is alapult. Utóbbi az európai közösség alapvető értékeit határozza meg, amelyekbe beletartozik a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága is.

Ami a részleteket illeti, az egyezség értelmében összesen négy helyen változik majd a médiatörvény. Egyrészt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra – például egy egyszerű videobloggerre – már nem. Másrészt a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, mivel – az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv szerint – a médiacégeknek csak azon országok médiajogszabályaihoz kell igazodniuk, ahol megalapították őket. Harmadrészt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak csak azután kell – hatvan napon belül – regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást. Negyedrészt szűkítették azt a kört, amely alapján tiltják egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű „megsértését”. A változtatás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák. Kovács Zoltán szerint a módosítások „a lehető leghamarabb, két héten belül” a parlament elé kerülhetnek.

A médiatörvényt hevesen kritizáló Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a mostani egyezség „fontos, de csupán kicsi lépés” – mondta lapunknak Simon Éva, a civilszervezet politikai szabdságjogok programvezetője. Úgy véli, a bizottság vizsgálata csak egy „nagyon szűk területre” terjedt ki, a törvénynyel továbbra is „nagyon súlyos alkotmányossági problémák” vannak. Példaként említette az újságírói forrásvédelem hiányát, a közszolgálati rendszer finanszírozhatóságának átláthatatlanságát, valamint a kizárólag Fidesz-delegáltakból álló Médiatanács függetlenségével kapcsolatos aggályokat.
Utóbbi kérdés felmerült a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón is. Kroes szóvivője erre úgy reagált: az uniós jog előírja a médiahatóság függetlenségét, viszont nem fejti ki ennek tartalmi kritériumait. Tehát nincsenek olyan uniós jogi előírások, amelyek alapján egy testület függetlenségét egyértelműen meg lehetne állapítani.

Amennyiben azt egyszerű többséggel megszavazzák, akkor ez lesz az EP első hivatalos, elsősorban politikai súlyú álláspontja a kérdésben.

Amennyiben azt egyszerű többséggel megszavazzák, akkor ez lesz az EP első hivatalos, elsősorban politikai súlyú álláspontja a kérdésben. -->