A magyarok magántulajdonát félti a Wall Street Journal

Marion Smith a The Wall Street Journalben publikált elemzésében emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány nagy hangsúlyt helyez az egyén felelősségére és az öngondoskodásra. Ugyanakkor – teszi hozzá a szerző – miközben a gazdasághoz fűződő jogokat túlzottan védi a készülő alkotmány, nem tartalmaz elegendő biztosítékot az egyéni szabadságjogok védelmére. Holott a volt kommunista országoknak különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük az állami és az egyéni felelősségi területek szétválasztására.

Smith elismerően nyilatkozik az új alaptörvényben található államadósságkorlátról, de kifogásolja, hogy a szöveg olyan kitételeket is tartalmaz, mint a megfelelő lakhatáshoz és a sporthoz való jog. Ezek biztosítására kizárólag az államhatalom alkalmas, ez pedig átalakítja az egyén és az állam kapcsolatát. Minthogy az ilyen jogok biztosításához az állami vagyon újraelosztása szükséges, ezzel összefüggésben növekszik az államhatalom, csökkentve a magántulajdon védelmének lehetőségeit.

Azzal, hogy az új alkotmány rosszul meghatározott "közösségi célokat" fogalmaz meg, köztük például azt, hogy a munkavállalók és a munkaadók érdeke a nemzetgazdaság fenntartása, lehetőséget teremt a privátszférába történő állami beavatkozásra. A parlament törvénykező és végrehajtó hatalma ellen nem nyújt kellő védelmet az alkotmány, ezt mutatja az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése is. A szerző elemzésének zárásaként leszögezi: ha Magyarország az alkotmánnyal megerősíti a magántulajdont, védi a gazdasági szabadságot és biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor teljessé teheti az 1989-ben megkezdett rendszerváltást. Ellenkező esetben azonban az új alkotmány csak kihagyott lehetőség lesz.