Aktív a magyar ellenzék - de minek?

Az új Országgyűlés tavalyi megalakulásakor azok voltak az előzetes várakozások, hogy miután két új párt is frakciót tudott alakítani, ezért nekik szükségük lesz egy kis időre, hogy „beletanuljanak” a parlamenti munkába. A Jobbik esetében az volt a feltételezés, hogy az utcai akciózásra épülő politikája miatt nehezen tudja majd elsajátítani a parlamenti munkastílust, az LMP pedig szinte a választásokra jött csak létre, ezért még „összeállni” is alig volt idejük. Az MSZP-vel kapcsolatos várakozás pedig inkább az volt, hogy a jelentős vereséget követően hónapok kellenek arra, hogy újraszervezze szakértői bázisát, és érdemi aktivitásra legyen képes az Országgyűlésben. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az ellenzéki pártok megpróbáltak rácáfolni az előzetes prognózisra – olvasható a PA elemzésében.

A három ellenzéki párt összesen 144 törvényjavaslatot és 62 országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be. Ebből mindössze egyetlen egy, a Jobbik által beadott kezdeményezést támogatott az országgyűlés. A korábbi három parlamenti ciklushoz képest sokkal aktívabb ellenzéki pártokat lehet látni, 1998-ban 117 törvényjavaslattal, vagy országgyűlési határozat javaslattal éltek az ellenzéki frakciók (ebből négyet fogadott el a törvényhozás), 2002-ben ez a szám 81-re csökkent (13 kapta meg a többség támogatását, és került kihirdetésre), míg a 2006-ban kezdődő parlamenti ciklus első évét 82 kezdeményezéssel zárták az ellenzéki pártok. Ezekből 15 került a kormánypárti képviselők által elfogadásra.
Azaz nem csak azt látjuk, hogy a mostani ellenzék nagyon aktív a parlamenti műfajokban, hanem talán a kétharmados többségnek köszönhetően a mostani kormányoldal a legkevésbé befogadó az ellenzéki javaslatokra.

A Jobbik aktivitását mutatja, hogy az ellenzéki frakciók által beadott törvényjavaslatok felét ők jegyzik. A kezdeményezéseik tematikája viszonylag széles spektrumú volt, hiszen nem csak a párt által a kampányban megismert területeket foglalták magukba. A legtöbb országgyűlési határozati javaslatot (35) is a párt képviselői nyújtották be, valamint az ún. azonnali kérdésekben (108) is ők vitték a prímet.
A parlamenti munkában láthatólag próbáltak komoly szakmai aktivitás felmutatni, és ezzel igyekeznek eloszlatni azokat a vádakat, hogy a radikális eszméken kívül nincsen szellemi, szakmai bázis a párt körül. Ugyanakkor a médiafelületét a Jobbiknak mégsem ezek az ügyek uralják, hanem a párt körüli botrányok, illetve a cigánysággal kapcsolatos szélsőséges megnyilvánulásaik, ami azt mutatja, hogy továbbra is inkább az utcai politizálástól remélnek szavazatokat szerezni.

Az összes parlamenti műfajt tekintve 653 önálló kezdeményezéssel (törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat, interpelláció, kérdés, azonnali kérdés) álltak elő a Jobbik képviselői az elmúlt egy évben. Ez egy képviselőre bontva 14,5 javaslatot jelent.

Az LMP láthatólag folyamatosan azzal a problémával küzd, hogy miként tudna a kispárti jellegéből kitörni. Ehhez képest a parlamenti aktivitása még sem tükrözi erőfeszítéseiket, mivel a törvényjavaslatok kivételével, minden műfajban a másik két ellenzéki frakció mögött végeztek. Az LMP képviselői által beadott 36 törvényjavaslat ugyanakkor nem tekinthető rossz teljesítménynek, hiszen ugyanennyit nyújtottak be a szocialista képviselők is.

Ugyanakkor nem igazán él a párt a kérdés, köztük az írásbeli kérdés eszközével. Az ebben a műfajban beadott 47 iromány igen kevésnek számít, és emiatt is lehet az, hogy összesen csupán 195 önálló kezdeményezése volt a legkisebb frakcióval rendelkező pártnak az Országgyűlés egyéves munkája során. Ezzel az egy képviselőre jutó átlaguk 13,1 javaslat.

Az ellenzéki pártok közül a legaktívabban az egyéves munka után az MSZP bizonyult. Láthatólag kevéssé él azokkal a műfajokkal, amelyek esetében a kormánypártok minimális együttműködésére is szükség van, akár a tárgysorozatba vételhez, vagy a plenáris ülés napirendjére való kerüléshez. Ezért a törvényjavaslatok és az országgyűlési határozati javaslatok terén elmaradnak a Jobbiktól. A szocialisták által beadott 36 törvényjavaslatból 25 volt, amelyik valamilyen szakpolitikai megnyilvánulás volt, a maradék 11 inkább a politikai küzdelem kategóriájába sorolható (alkotmányozás menetrendje, a köztársasági elnök múltjának nyilvánosságára vonatkozó javaslat).

Ugyanakkor az interpellációkban és a kérdésekben kiemelkedik az MSZP a többi párthoz képest. A különbséget jól mutatja, míg a Jobbik 152 interpellációt és 286 kérdést nyújtott be, addig az MSZP 222 interpellációval és 978 kérdéssel mutatta aktivitását.

Az MSZP által az első évben beadott 1335 önálló kezdeményezés nem csak darabszámban a legtöbb, hanem a frakció létszámához viszonyítottan is itt éltek a legtöbb kezdeményezéssel, mivel az egy képviselőre jutó átlag 23.

Policy Agenda-->