A "fejünkre koppintott" az OECD - Átláthatatlan cégjog

Az OECD többek között kifogásolja, hogy Magyarországon nem elég átláthatóak a cégek tulajdoni rendszerei, mivel a vonatkozó jogszabályok nem elég szigorúak. A szervezet ennek kapcsán sérelmezi, hogy a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű esetében nem kötelező a tulajdonosok nevének közzététele, amennyiben a tulajdonosok ezt nem szeretnék.

Az OECD emellett azt szeretné, ha jogi szempontból belföldinek minősülnének azok a cégek, amelyek menedzsmentje Magyarországon dolgozik, akkor is, ha külföldön vannak bejegyezve. Budapestnek szerintük biztosítania kellene a megfelelő információmennyiséget minden olyan külföldi partnerrel kapcsolatban, amely Magyarországon üzleti tevékenységet folytat, itt jövedelmet szerez, illetve adókedvezményben részesül. Az OECD szankciókat sürget a részvénykönyv fenntartásának elmulasztása esetén.

Az OCED öt évre visszamenőleg archiválná a számviteli dokumentumokat az olyan külföldi vagyonkezelő társaságok esetében, amelyeknek vagyonkezelése itt zajlik. A szervezet ezen kívül leszögezi, hogy nem elegendőek az eddigi szigorítások az anonim banki betétek terén, el kell érni, hogy minden bankbetéttel kapcsolatban hozzáférhetőek legyenek az információk a hatóságok számára.

A jelentés sürgeti az adótörvény világosabbá tételét is azért, hogy ne merüljön fel kétség az adóhatóság jogkörét illetően, amikor információt kér nemzetközi adatcsere érdekében. Az OECD megjegyzi, hogy korlátozni kéne az adótanácsadók és auditorok titoktartásra vonatkozó lehetőségeit, így ugyanis sokszor csorbát szenved a nemzetközi információáramlás. Emellett célszerű lenne szűkíteni a szakmai titok fogalmát is, mert erre való hivatkozással túl gyakran akadályozzák meg az információáramlást az érintettek. Az OECD emellett ugyanakkor leszögezi, hogy a magyar jogszabályoknak tekintettel kell lenniük az adófizetők és a harmadik személyek jogaira.