A kutatás során kétezer embert kérdeztek meg Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban. Az eredményeket összehasonlították a ’90-es évek elején ugyanezekben az országokban mért adatokkal, valamint egy 2009-es ausztriai vizsgálat eredményeivel. A felmérés eredményeiről elsőként az ICDT által szervezett nemzetközi konferencián adott tájékoztatást a GfK Hungária július végén.
Az elemzés alapján kirajzolódik, hogy a demokratikus rendszerektől elválaszthatatlan politikai szabadságjogok a közép-európai “új demokráciák” lakóinak szemében éppoly fontos értékek, mint a nyugat-európai országok polgárainak. Például azzal a kijelentéssel, hogy “minden állampolgárnak joga van tüntetni a meggyőződéséért, ha szükséges”, Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka, Lengyelországban 87 százaléka, Szlovákiában 85 százaléka értett egyet, miközben a megfelelő érték Ausztriában csak 82 százalék volt.
A demokratikus értékek melletti elkötelezettség nem feltétlenül jár együtt ugyanakkor a működő demokratikus rendszer elfogadásával. Míg Ausztriában a válaszadók háromnegyede elégedett a demokrácia működésével, Lengyelországban csak felük, Szlovákiában harmaduk, Magyarországon pedig csak minden negyedik ember.
Sok a hasonlóság a három kelet-közép-európai ország polgárainak felfogásában akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen érzelmeket vált ki belőlük a politika. Míg a vizsgált három visegrádi országban csak minden tizedik emberben ébreszt pozitív érzéseket a politika (például érdeklődést és rokonszenvet), viszont kétharmadukban negatívat (például dühöt vagy bizalmatlanságot), addig Ausztriában jóval kiegyenlítettebbek az arányok: 35 százalék pozitívan viszonyul a témához és 52 százalék negatívan, a többiek pedig közömbösek.
„Amikor arra kerestük a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy noha a demokratikus alapértékeket lényegében mindenki elfogadja, a demokratikus rendszer támogatottsága gyenge, azt találtuk, hogy ennek hátterében jóléti kérdések állnak” – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója. „Megdöbbentőek a különbségek a romló és a javuló anyagi helyzetű rétegek demokrácia felfogása között” – tette hozzá.
Szlovákiában például a helyzetük romlására számítóknak alig negyede volt elégedett a demokrácia működésével, a javulást váróknak viszont 60 százaléka, és ugyanez a tendencia érvényesült a másik két vizsgált országban is.
Mivel 1989 után párhuzamosan ment végbe a demokratikus rendszer megszilárdulása és a sokakat súlyosan érintő gazdasági átalakulás, a legtöbben a demokráciát okolják lecsúszásukért. Ebből következően a rendszer támogatásának erősödése nem is várható ezekben az országokban mindaddig, amíg tömeges marad az egzisztenciális félelem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.