Beválthatja-e fenyegetéseit Irán?

Közel nyolc hónapja nem látott szintre emelkedett a kőolaj ára azután, hogy a napokban újabb szócsata alakult ki Washington és Teherán között. Az amerikai védelmi minisztérium a minap azt közölte: az iráni fenyegetés ellenére továbbra is küld majd repülőgép-hordozókat a Perzsa-öbölbe. A Pentagon ezzel arra reagált, hogy az iráni hadsereg vezérkari főnöke figyelmeztette az USA-t, hogy ne küldjön újabb repülőgép-hordozót az öböl vizeire. Az utolsó ilyen osztályú amerikai hadihajó a múlt héten hagyta el a térséget.

Irán a hét elején fejezett be egy tíznapos haditengerészeti gyakorlatot a Perzsa-öbölben, és ekkor azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy ha olajexportját szankciókkal sújtják, akkor lezárja a Perzsa-öböl bejáratát, a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a kőolaj világkereskedelmének 40 százaléka bonyolódik.

Az iráni olajexport közvetett, pénzügyi szankcióját valójában már életbe léptette az Egyesült Államok Teherán atomprogramja elleni tiltakozásul. Barack Obama amerikai elnök nemrégiben írta alá azt a 60 nap múlva hatályba lépő törvényt, amely szerint kizárhatók az amerikai pénzügyi rendszerből azok a külföldi pénzintézetek, amelyek együttműködnek az iráni központi bankkal az olajkereskedelem finanszírozásában. Ez valójában azt jelenti, hogy Irán nem juthat majd hozzá az olajszállítások utáni bevételekhez. Az iráni központi bank elleni amerikai szankció hatására az iráni valuta, a riál árfolyama jelentős mértékben, mintegy 12 százalékkal gyengült. Emiatt kígyózó sorok alakultak ki az iráni pénzváltók előtt, miután az emberek dollárba menekítenék megtakarításaikat.

Míg az USA a napokban szigorított az Irán elleni szankciókon, addig az EU külügyminiszterei várhatóan január 30-án fogadnak el újabb szankciókat a teheráni vezetéssel szemben. A minap az ügyben eddig ellentétes álláspontot képviselő Athén is egyértelművé tette, hogy támogatná az iráni olajexportra kivetendő embargót. Görögország eddigi ingadozását az magyarázta, hogy olajszükségleteinek 35 százalékát Iránból szerzi be a Teherán által biztosított igen előnyös fizetési feltételek mellett. Az elmúlt hetekben Franciaország erőteljesen lobbizott annak érdekében, hogy szigorítsák a Teheránnal szembeni uniós szankciókat, miután Párizs szerint egyértelmű, hogy az iráni nukleáris program nem békés célú, és atomfegyver előállítását célozza.

Elemzők szerint nem valószínű, hogy Teherán „elmenne a falig”, és tényleg beváltaná fenyegetését a Hormuzi-szoros lezárására, mivel az amerikai flotta jóval jelentősebb haderőt képvisel az iránihoz képest, illetve a szoros lezárása komoly gazdasági károkat is okozna a világ harmadik legnagyobb olajexportőr országának, mivel az olajszektor fedi le az ország gazdaságának 60 százalékát.

-->