Egyre több magyar perel kirúgás miatt

A helyi bíróságokhoz a 2011. év elején még folyamatban lévő 168 315-höz további 538 237 ügy érkezett, 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ezen belül 319 ezerrel, az egyharmadára visszaesett a nemperes ügyek száma, ami így az érkezések 29 százalékát tette ki. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyások egy része elkerült a bíróságokról. Emiatt egyharmadával tovább mérséklődött a munkateher, és az elmúlt 15 év legalacsonyabb értéke lett.

A peres munkateher nagysága – a 2008-2010-es jóval jelentősebb mértékű emelkedés után – 2 275-tel lett több tavaly, a teljes mennyiség több mint háromnegyedét tette ki, és az elmúlt 15 év legmagasabb értéke volt: 542 ezer. Ezen belül mind az előző időszakról folyamatban maradt, mind pedig a beérkező perek mennyisége gyakorlatilag változatlan volt. A peres munkateherből az ügyhátralék aránya országos szinten 30 százalék alatt maradt, a fővárosban változatlanul 36 százalék volt, Pest megyében pedig tovább mérséklődött, 34 százalékra.

A nemperes munkateher kevesebb, mint egyharmadára esett vissza. Ennek oka az volt, hogy az előző időszakról folyamatban maradt fizetési meghagyások mennyisége 51 ezerről 1 927-re, míg az év során érkezetteké 311 ezerről 2 172-re módosult.

Mivel a befejezések száma (550 945) felülmúlta az érkezésekét (538 237),  7,6 százalékkal kevesebb ügy (155 607) maradt folyamatban az év végén, mint egy évvel korábban, és 29 százalékkal kevesebb, mint 2009. december 31-én – azaz folytatódott a 2009-ben kezdődött ügyhátralék mérséklődés. Ezen belül a nemperes hátralék egyötödével esett vissza, a peres pedig 6,8 százalékkal lett alacsonyabb 2010 végéhez képest. A gyorsabb munkát az is akadályozza, hogy a központi régióban nincs elég tárgyalóterem és kevés a bíró.

A fővárosban a hatásköriváltozások miatt feleannyi ügyet intéztek el, mint az előző évben (3,9 százalékkal több peres, valamint negyedannyi nemperes), de mivel meghaladta az érkezést, így 2011 végén összesen 14 százalékkal csökkent a folyamatban maradt ügyek száma, ezen belül a peres 12, a nemperes hátralék pedig 40 százalékkal mérséklődött.

Csökken az öreg ügyek száma

Az éven túli perek száma (28 756 ügy) összességében 7,2 százalékkal kevesebb lett, ezen belül a polgári pereké 9,5, a gazdasági pereké 34, a büntető pereké 7,7, a szabálysértési pereké pedig 9,8 százalékkal – ahogy 2010-ben is, egyedül a munkaügyi pereknél történt (25 százalékos) növekedés. Az 1-2 év közötti perek mennyisége országosan 850-nel, a 2-3 év közöttieké 937-tel, míg a három éven túli perek száma 434-gyel kevesebb lett egy év alatt.

Az éven túli perszám változása döntő részben a fővárosban (10 904) és Pest megyében (4 932) következett be, ahol 14, illetve 10 százalékos volt a mérséklődés, de hasonló arányú csökkenés történt Bács-Kiskun és Zala megyében is. A fővárosnak és Pest megyének az országos éven túli ügyhátralékból való részesedése 41-ről 38, illetve 18-ról 17 százalékra módosult.

2011-ben összesen (az egyéb ügyeken kívül) 5,9 százalékkal több, 77 176 fellebbezést nyújtottak be. Ezen belül a perek mennyisége 5,9 százalékkal, 39 135-re nőtt. A nemperes eljárások száma (38 041) 5,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.

A megyei másodfokú bíróságok munkaterhének területi koncentráltsága alig változott: a fővárosra és Pest megyére a munkateher 31 százaléka, illetve tizede, azaz összesen 41 százaléka esett (2010: 32 és 8,9 százalék, azaz összesen körülbelül 40 százalék). A központi régió mellett az elmúlt két évben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részesedése is 5 százalék felett volt, ezeket Hajdú-Bihar megye követte.

Az év folyamán összességében 75 656 másodfokú ügyben határoztak, 5,0 százalékkal több esetben, mint 2010-ben. Ezen belül a perek mennyisége 5,7 százalékkal, 38 132-re nőtt. A nemperes eljárások száma (37 524) 4,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A másodfokú bíróságok átlagosan fél éven belül határozatot hoztak. Figyelembe véve az elsőfokú bíróságon eltöltött időt is, együttesen az eljárás átlagos időtartama másfél év volt.

Jelentősen több a házassági per

A 2011. évi érkezések ügyszakonkénti, helyi bíróságokra vonatkozó megoszlásában továbbra is a polgári perek domináltak: a beérkezett 383 316 peres eljárás 42 százaléka, 161 335 ügy ide tartozott; ugyanakkor számuk 4,0 százalékkal alacsonyabb lett.

A legjelentősebb csökkenés a polgári perek csaknem harmadát jelentő szerződéses jogviszonyból származó kötelmi pereknél (hét és fél ezerrel kevesebb érkezett), a gyermek tartása iránti, illetve az egyéb pereknél figyelhető meg, számottevő növekedés az ügyszám egyötödét kitevő házassági pereknél (másfél ezerrel több volt), a lakásügyi és a végrehajtással kapcsolatos pereknél történt.

A polgári perek befejezése az előző évi 7,7 százalékos növekedést követően 3,1 százalékkal, 164 702-re csökkent, amit – ahogy a kevesebb érkezést is – főként a több mint négyezerrel kevesebb szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per okozott, továbbá a házassági perek esetében és az egyéb pereknél is ezerrel, illetve 823-mal kevesebb befejezés történt. Jelentős növekedés a lakásügyi, valamint a végrehajtással kapcsolatos pereknél volt tapasztalható (másfél ezerrel, illetve 598-cal több befejezett ügy).

2010-hez hasonlóan a polgári perek 71 százalékánál a helyi bíróságok fél éven belül meghozták az első fokú határozatot (a fővárosnál 66, Pest megyénél 60 százalék), 19 százalékukban pedig 6-12 hónap alatt (fővárosnál 21, Pest megyénél 24 százalék). A perek mindössze 1,1 százalékánál (1 884 ügyben) telt el három év, vagy annál is több idő a döntésig (fővárosnál 1,8, Pest megyénél 2,2 százalék).

A polgári peres hátralék 15 százalékát kitevő éven túli perek mennyisége (9 567) ismét csaknem egytizedével esett vissza: az 1-2 év közötti perek száma 9,4, a 2-3 év közöttieké 13, a három évnél régebbieké pedig 4,4 százalékkal.

A változásban a fővárosnak meghatározó szerepe volt, itt az egy évnél régebben érkezett perek száma 16, ezen belül a két éven túliaké 24 százalékkal csökkent. A két évnél régebben érkezett ügyek 37 százaléka vár itt befejezésre (2010: 44 százalék), Pest megyében pedig változatlanul az egynegyedük.

A megyék közül kiemelkedik Vas megye, ahol 2011-ben a perek 24 százalékát fellebbezték; szintén magas volt az érték Veszprém (21 százalék), valamint Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (20 százalék).

A fellebbezések aránya Baranya megyében volt a legkisebb (5,9 százalék), és nem érte el a 10 százalékot 2011-ben ezen kívül még Csongrád megyében (9,7 százalék).

Tizenkét perben volt harmincnál több vádlott

A helyi bíróságok büntető perérkezése (77 980) a közvádas érkezésszám mérséklődése miatt 2,7 százalékkal kevesebb volt, mint 2010-ben. A fővárosban 8,5 százalékos csökkenés, míg Pest megyében 9,3 százalékos növekedés következett be.

A közvádas büntető perek számának változása főként az 1-5 vádlottas ügyeknél valósult meg: 2 206-tal kevesebb ilyen ügy érkezett. A helyi bíróságok előtt 12 olyan per indult, ahol a vádlottak száma meghaladta a harmincat – ebből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében öt, továbbá a fővárosban, illetve Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy és Tolna megyében egy-egy.

Továbbra sem voltak jellemzőek azon ügyek, ahol a vádlott lemond a tárgyalásról, 2011-ben 58 ilyen fordult elő (2010: 102). 182 eljárást folytattak le a távollévő terhelttel szemben, a bíróság elé állításos ügyek száma pedig 14 százalékkal, 8 171-re nőtt, a közvádas büntető pereknek változatlanul 12 százaléka volt ilyen.

A büntető pereknél az eljárás átlagos időtartama 2004-2008 között folyamatosan emelkedett (8,0-ról 10,2 hónapra), majd a 2009-es (9,6 hónap) és 2010-es (9,2 hónap) csökkenés után 2011-ben tovább mérséklődött, 9,1 hónapra. A perek többsége fél éven belül befejeződött, de a közvádas perek 19 százaléka két évig vagy annál is tovább tartott.

Az ügyhátralékon belül az egy évnél régebbi perek száma (14 941) 7,7 százalékkal tovább csökkent, arányuk 31 százalék lett (2010: 30 százalék). Ezen belül az 1 és 2 év közöttiek száma 2,2, a 2 és 3 év közöttieké 22, a három évnél régebbieké pedig 15 százalékkal lett kevesebb.

Több a munkaviszony megszűnése miatti per

2011-ben a munkaügyi bíróságokhoz ötödével kevesebb, 24 704 ügy érkezett. Ezen belül a perek száma 15 százalékkal, 22 844-re, a nemperes ügyeké pedig 57 százalékkal, 1 860-ra csökkent.

A munkaügyi bíróságoknál a peres ügyek tekintetében Heves és Pest megye, míg a nemperes ügyek esetében Veszprém megye kivételével mindenhol mérséklődés volt megfigyelhető, így az összes érkezés egynegyedét koncentráló fővárosban is – a pereknél a csökkenés mértéke Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Nógrád megyében a 30 százalékot is meghaladta.

Az eljárás tárgya szerint megfigyelt perek tekintetében az összes per 34 százalékát kitevő társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perek érkezésszáma harmadával kevesebb lett, míg a 26 és 24 százalékot kitevő munkabér és egyéb anyagi juttatások miatti, valamint munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos pereknél 4,1, illetve 7,4 százalékos emelkedés történt. A befejezések száma (26 303), ahogy az érkezéseké, szintén csökkent 22 százalékkal. A perek (24 463) 41 százaléka ítélettel, 3,7 százaléka egyezséggel végződött.

Miért "félnek" Vas megyében fellebbezni?

A 2010. év során a helyi bíróságokon befejezett, és a 2011. évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján megvizsgáltuk a munkaügyi peres fellebbezési arányt (a továbbiakban: 2011-es fellebbezési arány) országosan, illetve megyénként is. A fellebbezési arány országos átlagban 13 százalék lett 2011-ben.Az egy évvel korábbi – azaz 2009-ben a helyi bíróságokon befejezett, és 2010 során a megyei másodfokra érkezett – ügymennyiségek alapján szintén 13 százalék volt átlagosan a fellebbezések aránya.

A megyék közül 2011-ben kiemelkedik Pest megye, ahol a perek 21 százalékát fellebbezték; szintén magas volt az érték a fővárosban (20 százalék).

A fellebbezések aránya, ahogy egy évvel korábban is, Vas megyében volt a legkisebb (3,1 százalék). 2011-ben alacsony volt még Győr-Moson-Sopron (5,0 százalék), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (6,7 százalék).