A főtanácsnok szerint az uniós jog ilyen garancialap létrehozását ugyanis csak a biztosítással nem rendelkező vagy az azonosítatlan gépjárművek által okozott károk megtérítése céljából írja elő.
Az eset úgy került a luxembourgi taláros testülethez, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly augusztusban jogértelmezést kért az ügyben, hogy a 2008-ban csődbe jutott MÁV ÁBE ügyfelei – pontosabban tagjai, mivel a biztosító egyesületi formában működött – az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.
A MÁV ÁBE fizetésképtelensége ugyanis azt jelentette, hogy a biztosító nem volt képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező tagok azzal szembesültek, hogy az általuk okozott károkat saját maguknak kellene kifizetniük. A MÁV ÁBE csődje időpontjában ugyan létezett egy garanciaalap Magyarországon, amely viszont csak abban az esetben fizette ki a kárt a károkozó helyett, ha az a baleset időpontjában nem rendelkezett kötelező biztosítással. Miután a MÁV ÁBE ügyfelei érvényes kötelezővel rendelkeztek, így nem volt megfelelő jogi alap a garancialap alkalmazására.
Több MÁV ÁBE ügyfél azonban a Fővárosi Bíróság előtt pert indított a magyar állam ellen, mert szerintük a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján annak kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetett teremteni, amelyben a garancialap egy adott biztosító csődje esetén fedezi a biztosítottak által okozott kárt.
Az egész ügy valójában arról szól, hogy az uniós jog alapján az államnak kötelessége lett volna-e a garancialapon keresztül a MÁV ÁBE tagjai helyett kifizetni az általuk okozott kárt. A magyar kormány képviselői az Európai Bíróságon folyó szeptemberi tárgyaláson azzal érveltek, hogy az uniós jog nem írja elő a helytállási felelősséget az állam számára csőd esetén. Az Európai Bizottság képviselői is hasonló álláspontot képviseltek.
A biztosító csődje miatt közel hétezer károkozó mintegy 8 milliárd forint értékű kárának kifizetése kérdéses.
„Az esetek nagy többségében az Európai Bíróság a főtanácsnok véleményét követi ítéletében, így könnyen elképzelhető, hogy az Európai Bíróság az állam javára dönt a kérdésben, vagyis az ítélet nagy valószínűséggel nem fog jogalapot teremteni a MÁV ÁBE ügyfelei állammal szemben fennálló kártérítési igényének eredményes érvényesítéséhez” – mondta el lapunknak Kocsis Dániel, a MÁV ÁBE számos károsultját képviselő Pörzse Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Kocsis Dániel mindamellett kiemelte: a MÁV ÁBE ügyfeleinek helyzetét egy hazai jogszabály még kezelheti. 2010. január 1-jétől felállt ugyanis egy olyan kártérítési alap, amely a MÁV ÁBE-hoz hasonló ügyeket is rendezi, azonban az nem visszamenőleges hatályú. Az Alkotmánybíróság ezért tavaly novemberben felszólította az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig orvosolja ezt a helyzet, jogszabály azonban máig sem született. A tervezet szerint a MÁV ÁBE volt magánszemély tagjainak 100 ezer, nem magánszemély tagjainak 200 ezer forintig kellene helyt állniuk az általuk okozott károkért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.