Matolcsy: tavaly is minden rendben volt!

Az államháztartás egyszeri tételek nélküli, uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,43 százalékát tette ki tavaly, vagyis alacsonyabb volt, mint a tervezett 2,94 százalék. A zárszámadást 258 igen szavazattal, 89 ellenében - a kormánypárti képviselők támogatásával - fogadta el a parlament.

Matolcsy György a dokumentumhoz fűzött indoklásában hangsúlyozza: a magyar gazdaság a 2011-es euróövezeti adósságválság ellenére is a vártnál jobban erősödött, az első negyedévben 2,6 százalékkal, majd ezt követően háromhavonta 1,4 százalékkal bővült a GDP .       A miniszter ugyanitt kitért arra is, hogy a kormány a konszolidáció során többször alkalmazott "nem szokványos eszközöket", ám szerinte ezek az intézkedések elengedhetetlenül szükségesek voltak a magyar gazdaság és társadalom átfogó megújításához, a versenyképesség fokozásához. Emellett megjegyzi: a 2011-ben bevezetett új családi adóalap-kedvezmény jelentős mértékben befolyásolta az egygyerekes családok nettó keresetét is, ez a pozitív hatás pedig szerinte a "gyermekek számának emelkedéséhez vezet". 

Az államadósság alakulását ugyanakkor a vártnál kedvezőtlenebbül értékeli a kormány képviselője, aláhúzva, hogy az előzetesen becsültnél magasabb deficit mindenekelőtt az átmeneti árfolyamgyengülésnek volt betudható. Mint emlékeztet, a 2010-es 81,4 százalékos államadósság 80,8 százalékra mérséklődött 2011-re, ami azonban változatlan árfolyamon számolva a GDP 76,5 százalékát tette volna ki. Matolcsy György pozitívumként említi, hogy négy év után nem csökkent tovább a kiskereskedelmi forgalom, bár szerinte a belföldi felhasználás továbbra is gyenge maradt az alacsony banki hitelaktivitás és a háztartások devizahitel-terhei miatt. Megjegyzi továbbá, hogy a tartósan gyenge belső kereslet miatt a belső piacra termelő iparágakban, valamint a bankszektorban is alacsony volt a beruházási dinamika. 

A tárcavezető szerint 2011-ben folytatódott a foglalkoztatottak számának előző év augusztusában megindult - éves alapon számított - növekedése, a munkanélküliek száma pedig egy év alatt 7 ezerrel csökkent, amire a gazdasági válság kitörése óta nem volt példa.  A miniszternek a zárszámadáshoz mellékelt tájékoztatása alapján a nettó átlagkeresetek 2011-ben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, a keresetek vásárlóértéke pedig 5,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak 3,9 százalékos növekedése mellett. Az ÁSZ zárszámadáshoz fűzött véleményében a vártnál magasabb költségvetési hiányt elsősorban az 500 milliárd forintos MOL-részvényvásárlással, az EU döntése után szükségessé vált 250 milliárd forintos áfa-visszatérítéssel, valamint a megyei és fővárosi önkormányzatoktól, továbbá a MÁV-tól átvállalt 246 milliárd forintos hitellel magyarázza.

Az ÁSZ megjegyzi, az egyszeri kiadási tételek nélkül a központi költségvetés hiánya az eredetileg tervezettnél kedvezőbben alakult volna GDP-arányosan. Aláhúzzák továbbá, hogy a költségvetés fenntarthatóságának megítélésében fontos mutatónak számító - múltban felhalmozódott adósságoktól eltekintő - elsődleges egyenleg is negatív értéket vett fel, ám ez szintén nem történt volna meg az egyszeri kiadások nélkül.