Nyugdíj: visszaüt a korkedvezmény

A szakdolgozók egytizedét is elveszítheti az egészségügy, ha minden arra jogosult él a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével. Márpedig a tendenciák alapján ez valós veszély

Haiman Éva–Braunmüller Lajos

2013.02.28, 05:00

Tovább fokozza az ápolóhiányt, és akár kritikus helyzetet is eredményezhet, hogy a mintegy százezer egészségügyi szakdolgozó körülbelül tíz százalékának már megvan, illetve az idén meglesz a negyven év szolgálati ideje. Két éve ugyanis ennyi is elegendő ahhoz, hogy egy nő nyugdíjba menjen. Márpedig az ápolók, asszisztensek 95 százaléka nő.

Mint megírtuk: 2011-ben még csak 16,5 ezren, 2012-ben már csaknem 80 ezren éltek a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével. Félő, hogy a tendencia fokozódik, ezért Balog Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a hónap közepén jelezte Szócska Miklós államtitkárnak, hogy a korengedménnyel nyugdíjba vonulók kiesése komoly gondokat okozhat. Különösen, hogy a szakdolgozók migrációja elérte a kisebb kórházakat, ráadásul évente csak néhány tucatnyian jelentkeznek szakápoló, szakasszisztens képzésbe. A nyugdíjba vonulással a szakdolgozók „derékhadát” alkotó tapasztalt szakképzett ápolók, nővérek eshetnek ki a rendszerből, és nincs utánpótlásuk.

Balog Zoltán szerint a tömeges nyugdíjba vonulás veszélye akkor is fennáll, ha ugyanakkor a kényszernyugdíjazás alól a nyugdíj mellett dolgozóknak a 60-70 százaléka mentességet kért. Ennek ugyanis részben a beígért kompenzáció az oka, és az, hogy az alacsony összegű nyugdíjból nem lehet megélni. Ha a nyugdíj és a munka között vívódók azt látják, semmilyen további béremelésre nem számíthatnak, vagy az legfeljebb néhány ezer forint lenne, akkor nagy valószínűséggel a biztos, inflációkövető nyugdíjat fogják választani.

Azt, hogy a probléma „fokozódik”, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója is megerősítette. Miskovits Eszter egy konferencián adott hangot aggodalmának: nem lesz elegendő képzett laborasszisztensük, és akkor „lehúzhatják a rolót”. Tavaly ötvenöten, idén pedig már több mint húszan kérték a nyugdíjazásukat, azért, mert attól tartanak, hogy később megszűnik ez a lehetőség – mondta lapunknak a főigazgató. Szerinte a legnagyobb baj, hogy ezek a szakemberek nem pótolhatók diplomásokkal, márpedig az utóbbi tízegynéhány évben alig képeztek középszintű laborasszisztenseket.

Gondot jelenthet a korengedményes nyugdíj a védőnők körében is: több térségből jelezték, hogy az idén a jelenlegi létszám fele-harmada kéri a nyugdíjaztatását.

A KIK közölte: a níugdíjas tanárok a tanév végéig dolgozhatnak

„A nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulása eddig nem érintette hátrányosan az iskolákat, mert a korábbi szabályozás értelmében emellett tovább lehetett dolgozni” – nyilatkozta Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője. Hozzátette: „júliustól a közalkalmazotti területen választani kell az illetmény és a nyugdíj között, és ez a választási kényszer eleve kérdésessé teszi az érintettek döntését. Egy kormányhatározat emellett megtiltja az állam irányítása alá tartozó területeken, hogy azokat a közalkalmazottakat, akik esetében fennállnak a nyugdíjba vonulás feltételei, tovább foglalkoztassák. Ráadásul a nyugdíjba vonuló álláshelyét zárolják, vagyis azt később nem is lehet fiatalabb munkaerővel betölteni” – mondta el Szüdi János.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) tegnap közölte: tanév végéig biztosan taníthatnak a nyugdíjas tanárok. Összhangban a kormányhatározattal, és a szakszervezetekkel kötött megállapodásnak megfelelően született ez a döntés.