Most minden Magyarországról szól - Kifakadt az EP-elnök

A csúcstalálkozó során tartott sajtótájékoztatókon a nemzetközi média képviselői számos kérdést tettek fel az alaptörvény negyedik módosítása miatti aggodalmakkal, illetve a Magyarország ellen indítandó esetleges uniós eljárásokkal kapcsolatban. „Már mindent elmondtam Magyarországról” – fakadt ki sajtótájékoztatóján az Európai Parlament elnöke a sorozatban a sokadik Magyarországról szóló kérdésre.
A magyar kérdést a csúcstalálkozón felvető Martin Schulz elmondta: csak akkor lehet szó a brüsszeli zsargonban atomfegyverként emlegetett, az EU-Szerződés 7. cikke szerinti eljárás elindításáról – amely hazánk szavazati jogának felfüggesztéséhez is elvezethet – ha 100 százalékos, minden kétséget kizáró jogi bizonyíték van arra, hogy a magyar alaptörvény módosítása súlyosan megsérti az EU alapértékeit.

Ennek eldöntéséhez azonban meg kell várni az Európai Bizottság hetek múlva véget érő jogi vizsgálatát. Brüsszeli forrásokból lapunk úgy értesült, ha a bizottság vizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy az alkotmánymódosítás sérti az uniós jogszabályokat, akkor sem egyből a 7. cikk alkalmazásának elindítását fogja javasolni, hanem először az adott konkrét kifogásolt kérdésekkel (például hallgatói szerződés vagy kampányidőszakban a politikai hirdetések kizárólagosan közmédiában történő szerepeltetése) kapcsolatban kötelezettségszegési eljárást indít. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor kerülhet sor az "atomfegyver" bevetésére.

A 7. cikk szerinti eljárást az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament is kezdeményezheti, azonban ezt megnehezítheti hogy a legnagyobb frakció, a Fidesz európai anyapártja, a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt várhatóan nem szavazná meg az eszköz bevetését. A képviselőtestület mindenestre április 17-én vitát tart a magyar helyzetről.

Emellett a tagállamok harmada, vagyis kilenc tagország is élhetne az eljárás megindításának jogával, azonban jelenleg nem látni annak jelét, hogy egy ilyen koalíció összeállna hazánk ellen, bár már a legnagyobb tagállam vezetője, Angela Merkel német kancellár is kifejezte aggodalmát az alkotmánymódosítás kapcsán.

Tar Gábor - Brüsszel-->