késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Felállhatunk a szégyenpadról
Brüsszel az eljárás megszüntetéséhez elegendőnek tartotta a Varga-csomag első két elemének vagyis a 93 milliárd forint értékű költségvetési zárolás, illetve az egyszeri állami beruházások egyszeri tételekkel való finanszírozásának alkalmazását. E két elem gazdasági hatása a bizottság becslése szerint bruttó értéken 2013-ban, illetve 2014-ben a GDP mintegy 0,3, illetve 0,7 százalékát teszi ki. Az állami beruházásokkal kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a brüsszeli döntés után tartott kormányszóvivői tájékoztatón közölte: az egyszeri beruházások nem állnak le, azokat nem folyó kiadásból, hanem más forrásból valósítják meg.
Lesz reklámadó
A tegnapi döntés értelmében így Brüsszel nem tartja szükségesnek a Varga-csomag harmadik elemének (a bank- és energiaadó, illetve pénzügyi tranzakciós illeték mértékének megemelésének) alkalmazását, illetve a később bejelentett reklámadó bevezetését. A nemzetgazdasági miniszter közölte: a szektorális különadókról, illetve a tranzakciós illetékről a kormány tegnapi ülésén nem tárgyalt, reklámadóról készült előterjesztés. Utóbbival kapcsoltban Giró-Szász András kormányszóvivő arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó, és erről a kormány még a lapzártánk idején is tartó ülésén tárgyalt. Egyben közölte: a miniszterelnök Lázár Jánost, a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson a reklámszövetséggel.
A brüsszeli döntés bejelentésekor Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azzal kapcsolatban, hogy az EDP megszűnésével nagyobb mozgástere lesz-e a kormánynak, azt közölte: ha az EcoFin is egyetért a bizottság ajánlásával, akkor hazánk az eljárás úgynevezett megelőző ágába kerül. Ettől függetlenül a kormánynak továbbra is ragaszkodnia kell a 3 százalék alatti hiány fenntartásához, ugyanis az ország Máltához hasonlóan könnyen visszakerülhet az eljárás hatálya alá.
Brüsszel a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó javaslata mellett közzétette országspecifikus ajánlását is Magyarországgal, illetve a többi 26 tagállammal kapcsolatban. Az immár harmadik alkalommal elfogadott éves ajánlásban Brüsszel hét területen fogalmazott meg javaslatokat a magyar gazdaságpolitika számára. A bizottság többek között a pénzügyi szektorra kivetett külön terhek csökkentését, az alacsony keresetűek adóterhének enyhítését, valamint a szabályozott energiaárak fokozatos megszüntetését ajánlja a kormány számára.
Málta visszalépett
Magyarországon kívül Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia esetében javasolta a bizottság az EDP lezárását. A négy ország esetében az eljárást 2009-ben indították el. Málta ugyanakkor visszakerült a szégyenpadra – mindössze fél évvel az után, hogy feloldották a velük szemben indított eljárást. Ezt azzal indokolta a bizottság, hogy idén áprilisban a máltai hatóságok a 3 százalékot meghaladó, a GDP 3,3 százalékának megfelelő deficitet jelentettek. Brüsszel ugyanakkor úgy ítélte meg, Belgium nem tett hatékony lépéseket a hiány csökkentésére.
Ennél engedékenyebb volt Brüsszel az EU hat országával kapcsolatban. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Szlovénia, illetve a jelenleg EU/IMF-mentőhitelt visszafizető Portugália haladékot kaphat a deficit elfogadható szintre történő lefaragására. A spanyol kormány 2016-ig kapott határidőt, Párizs, Lisszabon és Ljubljana 2015-ig, míg a hollandok és a lengyelek 2014-ig. A 27 tagállam közül jelenleg húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. Ha a pénzügyminiszterek júniusi ülésükön elfogadják a bizottsági ajánlásokat, ez a szám 16-ra csökkenhet.
Az OECD derűlátó
Javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági teljesítményére vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán. Gazdasági kitekintésében a szervezet az idén 0,5 százalékos növekedésre számít az eddig várt 0,1 százalékos zsugorodás helyett, míg a jövő évre vonatkozó gazdaságnövekedési becslését 1,2 százalékról 1,3 százalékra növelte Magyarország esetében.Az OECD arra figyelmeztetett, hogy további jegybanki kamatcsökkentés a forint árfolyamgyengülésének a kockázatával járhat. Ugyanígy veszélyként értékelte a szervezet a jegybanki hitelprogramot, amelynek keretében az MNB nulla százalékos kamattal folyósít pénzforrást a pénzintézeteknek, hogy élénkítse a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelezést.
Miközben az amerikai GDP a szervezet szerint 1,9 százalékkal bővülhet, az eddigieknél nagyobb, 0,6 százalékos visszaesést prognosztizálnak erre az évre az euróövezetben. Az OECD idei globális gazdaságnövekedési előrejelzését 3,4 százalékról 3,1 százalékra rontotta, a jövő évit 4,2 százalékról 4 százalékra fogta vissza.
Az OECD arra figyelmeztetett, hogy további jegybanki kamatcsökkentés a forint árfolyamgyengülésének a kockázatával járhat. Ugyanígy veszélyként értékelte a szervezet a jegybanki hitelprogramot, amelynek keretében az MNB nulla százalékos kamattal folyósít pénzforrást a pénzintézeteknek, hogy élénkítse a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelezést.
Miközben az amerikai GDP a szervezet szerint 1,9 százalékkal bővülhet, az eddigieknél nagyobb, 0,6 százalékos visszaesést prognosztizálnak erre az évre az euróövezetben. Az OECD idei globális gazdaságnövekedési előrejelzését 3,4 százalékról 3,1 százalékra rontotta, a jövő évit 4,2 százalékról 4 százalékra fogta vissza. Országspecifikus ajánlások 1. Költségvetési politika
l az államadósság-ráta stabil csökkenő pályára állítása
l a Költségvetési Tanács hatáskörének szélesítése
2. Pénzügyi szektor
l a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételei helyreállításának segítése
l az ágazatra rótt külön terhek csökkentése
l a pénzügyi szabályozás és felügyelet erősítése: hatékonyabb vészhelyzeti hatáskör a PSZÁF-nak
l bankszanálási rendszer létrehozása
3. Adórendszer
l kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszer
l a társasági adózás egyszerűsítése
l az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulások minimálisra csökkentése
l az alacsony keresetűek adóterhének enyhítése
l a környezetvédelmi adók felé való elmozdulás
4. Munkaerőpiac
l az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása többek között az ifjúsági garanciával
l a közmunkaprogram dominanciájának csökkentése
l a nők részvételének ösztönzése érdekében a gyermekgondozási létesítmények bővítése
5. Üzleti környezet
l a külföldi befektetők számára vonzó környezet helyreállítása
l a szabályozási keret stabilabbá tétele
l a piaci verseny elősegítése
l a közbeszerzés terén a verseny javítása
l az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelése
l a szolgáltatási szektorban bevezetett akadályok megszüntetése
6. Oktatás
l az inkluzív általános oktatáshoz való hozzáférés javítása, különösen a romák számára
l olyan felsőoktatási reform végrehajtása, amely nagyobb arányban teszi lehetővé a felsőfokú végzettség megszerzését a rászorulók számára is
7. Energiaszektor,
közlekedés
l szabályozott energiaárak fokozatos megszüntetése
l a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása az energiaszektorban
l az állami tulajdonú közlekedési cégek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.