Különadó: Strasbourgban elítélték Magyarországot

Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta - mondta ki kedden, Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

N. K. M., az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a magyar külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 májusában elbocsátották. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony kárpótláshoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott.

A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.

Az Alkotmánybíróság 2010. októberi döntése szerint Alkotmányba ütközik a Fidesz 98 százalékos különadója, mely a közszolgákat terhelné visszamenőleges hatállyal. Az AB szerint a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása viszont lehetséges.

A Fidesz nem késlekedett a válasszal: a döntés után be is nyújtották a törvénytervezetet az AB jogkörének korlátozására. Lázár János akkor kijelentette: az AB nem dönthetne olyan kérdésekben, melyek népszavazásra sem bocsáthatók. Lázár János azt is mondta akkor, hogy egy fillért sem fizetnek vissza a különadóból. A különadóra 2010 novemberében újra rábólintott a Parlament.

Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.