Kínzó pofont kapott Magyarország: Egy lépéssel kijjebb az EU-ból?

A Tavares-jelentés szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek "kiterjedt alkalmazása" továbbra is "aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot". A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.

Az irat - bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság - azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja,hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.

Megszólalt Tavares – Kétharmaddal bukott Orbán az EP-ben

Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.

A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását. Az Európai Parlament "újra megerősíti", hogy "rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni" - áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók - akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében - közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének - szankciókat még nem tartalmazó - első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.

Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.
 
Orbán Viktor miniszterelnök a jelentés keddi vitájában úgy fogalmazott, hogy a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát. A kormányfő úgy vélte: a javaslat figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.

Orbán Viktor szerdán azt mondta, súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek. "Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján - népszavazással is megerősítve - beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni", jelentette ki a kormányfő Dobogókőn.

Az Együtt-PM szövetség szerint a Tavares-jelentés ilyen nagyarányú megszavazása egyértelműen jelzi, hogy immár egész Európa - beleértve a Fidesz saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is – kihátrált az Orbán-kormány mögül, mondta Szabó Tímea a távirati irodának.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke úgy fogalmazott: az Európa Tanács és az Európai Bizottság után az Európai Parlament is kinyilvánította, hogy a magyar kormány politikája drasztikusan eltér az európai alapértékektől.

Az Együtt-PM egyetért a jelentésben foglaltakkal, amit megalapozottnak tartanak – közölte a független képviselő, hozzátéve: sajnálják, hogy a kormány "egy ilyen szégyenteljes helyzetbe navigálta bele Magyarországot". A jelentés elfogadása az ellenzéki szövetség szerint egyértelműen jelzi azt is, hogy a "szabadságharcos, hazug retorika" megbukott. Szabó Tímea felszólította a kabinetet, hogy sürgősen hozzon olyan intézkedéseket, amelyek "visszaterelik Magyarországot abba a közegbe, ahová tartozik, az Európai Unióba".

Az Együtt-PM közleménye szerint „a Rui Tavares nevével fémjelzett jelentés elfogadásával az Európai Parlament olyan mélységű és részletességű bírálatot fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, melyre még nem volt példa a közösség történetében. Kimondták: Magyarország rendszerszinten távolodott el az EU alapértékeitől. Hazánk a szégyenpadra került, ezért pedig Orbán Viktor kormánya a felelős”.

Az Együtt-PM azt írta, hogy „Orbán Viktor politikája, amellyel az EU-ból való kilépés felé tereli Magyarországot, egy minden eddiginél súlyosabb válság felé vezeti a magyar polgárokat. AZ EU ma még nem fogadott el szankciókat Orbán Viktor kormánya ellen, de ha nem változtat politikáján, ez is bekövetkezhet. Ennek az árát pedig mi, magyarok fizetjük majd meg”.

A Demokratikus Koalíció (DK) az első mondatától az utolsóig egyetért a Tavares-jelentéssel, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament plenáris ülése – jelentette ki Bauer Tamás, a párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus azt mondta: nagy örömükre szolgál, hogy az EP jelentős többséggel fogadta el a jelentést, amelyik az "európai demokraták szolidaritását fejezi ki a magyar néppel".

Bauer Tamás azt is kijelentette, hogy a miniszterelnök több hamis állítást is tett kedden, a Tavares-jelentés strasbourgi vitája során. Véleménye szerint ezek közé tartozik az, hogy a jelentés lebecsülné a magyar nép eredményeit.

A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) ezzel szemben úgy véli, hogy a Tavares-jelentés európai parlamenti vitájában újabb nemzetközi lejárató akcióba kezdett a baloldal, amit az ifjúsági szervezetek felháborítónak tartanak.

Az MSZP szerint az Európai Parlament által szerdán elfogadott Tavares-jelentés a kormány állításával szemben nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort, valamint a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit ítélte el. Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a jelentés elfogadásával az Orbán-kormány újabb bizonyítványt kapott a jogállamiság és a demokratikus normák magyarországi helyzetéről.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ugyanakkor azt írta, hogy a jelentés szerdai, strasbourgi elfogadása része az európai baloldal Magyarország ellen irányuló támadásainak, amelyeknek gazdasági és politikai, de elsősorban ideológiai okai vannak.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a Facebookon üzent Orbán Viktornak a Tavares-jelentés elfogadása után. Azt mondta, „nagy baj, ha egy országnak tökfilkó a miniszterelnöke. Sajnos a miénk egy agresszív tökfilkó. Még nagyobb baj, ha ez a tökfilkó bennünket hülyének néz. Egy gyáva ember, aki most az Európai Parlamentben népe mögé akar elbújni”.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Orbán nem meri elvállalni, hogy ő a kritika tárgya. „Azt hiszi, azt hazudja, hogy országát bántják” – mondta a DK-s politikus.

„Egy dolgot tudunk neki tanácsolni: nagyon sürgősen hagyja abba népének vegzálását, hagyja abba az ország feldúlását, leginkább pedig készüljön a vereségére, mert az ilyenek, az ilyen kis zsebautokraták bukni fognak. Te is bukni fogsz, Viktor!” – jósolta Gyurcsány.