Minden ötödik magyar nyitott a hamis termékek iránt

A legtöbb termékcsoport esetében csökkent a hamisítványokat vásárlók aránya. Ezzel szemben évek óta kimutatott tendencia a fiatalok és a budapestiek körében, hogy átlagon felül vásárolnak hamis termékeket - mondta Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

A Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) által végzett felmérés szerint javuló tendenciát mutat az idősor. Míg 2010 és 2012 között 24-30 százalék között mozgott a hamis termékek iránt nyitottak aránya, addig 2013-ra ez az arány 20 százalékra csökkent.

Tóth Zita hozzátette: a jelentés bizonyos adatai egészen biztatóak, például Az idei kutatás adataiból kiolvasható, hogy a hamisítványok interneten keresztül történő beszerzése egyre gyakoribb: a hamis parfümök esetében 4-ről 10 százalékra, a hamis gyógyszerek esetében 5-ről 21 százalékra nőtt ez az arány egy év alatt.

2013-ban a 10 megkérdezett közül 8 nem vásárolna hamis terméket, ami némi javulást jelent a korábbi években mért 70 százalékhoz képest. További 18 százalék talán vásárolna és mindössze 2 százalék mondta, hogy igen, bármikor vásárolna illegális, vagy kétes forrásból származó terméket.

2013-ban az emberek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben. Az első, legnépesebb csoport, ahova a magyarok fele tartozik, a „márka- és eredetiség-érzéketlen”. Ők azok, akik nem törődnek azzal, hogy a ruhájukon márkajelzés díszelegjen, viszont ha bele is futnak egy-egy ilyen darabba, akkor sem érdekli őket, hogy az adott ruha eredeti-e vagy sem. A következő csoport, ahova a magyarok nagyjából 30 százaléka tartozik, az a valódi márkahűek csoportja. Számukra fontos, hogy márkajelzések borítsák ruháikat, és azok eredetiek is legyenek.

A harmadik, majdnem szintén 30 százalékot kitevő csoport az a „márkaérzéketlen eredetiséghű”. Számukra nem fontos, hogy egy ruhán márkajelzések legyenek, viszont ha már vannak, elvárják annak eredetiségét. A legkisebb létszámú csoport a „külvilágnak kiöltözőké”, akik számára fontos, hogy ruháik márkásak legyenek, annak eredetiségéhez viszont nem ragaszkodnak.

A hamis illatszerek, illetve kozmetikumok elutasítottsága határozottabb, mint a ruháké. Az emberek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy venne vagy lehetségesnek tartja, hogy venne nem megbízható forrásból származó gyógyszert. Hasonlóan az illegális gyógyszerekhez, nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását is elutasítja a kérdezettek döntő többsége: 10 megkérdezettből 9 nem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, derül ki a TÁRKI felméréséből.

A felmérésből kiderül az is, hogy az internetet használók fele nem lenne hajlandó fizetni azért, hogy legálisan hozzájusson a tartalmakhoz, amíg azok ingyenesen is letölthetők, ennek a csoportnak az aránya 2010 óta majdnem 10 százalékponttal nőtt.

A legális szolgáltatások közül a legnépszerűbb a YouTube, amit a kérdezettek több mint 90 százaléka ismert, és ami maga alá gyűrte a második legnépszerűbb Telenor-Deezer-t, mely az egyetlen fizetős szolgáltatások közül, aminek az ismertsége 2012-höz képest nőtt. A legnagyobb vesztes az iTunes, ami tavaly listavezető volt, 28 százalékkal, és mára 13 százalékra esett vissza.