Mit tegyünk, ha nyilvánosságra kerülnek a céges adatok?

Ha sérül az adatbiztonság, az általában a cég hírnevének sérülését is jelenti. Abban a pillanatban, amint a cég számára kényes információk kerülnek napvilágra, híresztelések, téves következtetések kaphatnak szárnyra a sajtóban, a közösségi médiáról nem is beszélve. A legfontosabb ilyenkor az őszinteség, a segítőkészség, és mindent meg kell tenni a hiba mielőbbi, de alapos felderítéséért. Nagyon fontos előre felkészülni, mert egy ilyen esetben kevéssel az adatok kiszivárgása után már érdeklődhetnek az újságírók. A cégnek rendelkeznie kell olyan tervvel, hogy ilyen esetben kik vesznek részt a válságstábban, hogy mihamarabb helyreállítható legyen a cég jó híre. Javasoltan hírnév menedzselésben jártas szakértőt, PR-szakembereket, a cég vezetőit és jogi szakértőket is érdemes a stábba válogatni.

Ugyanakkor óvatosnak is kell lenni, nehogy azelőtt hibáztassunk bárkit, amíg a konkrétumok ismertté nem válnak. Egy harmadik fél megvádolása magában hordozza annak kockázatát, hogy rágalmazási ügybe keverjük mind a céget, mind pedig saját magunkat. Újságírói megkereséskor a cégnek esélye nyílik, hogy kijavítsa a téves állításokat, vagy megpróbálja megismertetni a közvéleménnyel a történteket. Éppen ezért az a legjobb, ha a fő üzeneteket megosztjuk az újságíróval.

A „nem kommentáljuk” választ azonban úgy is értelmezhetik, hogy hibásak vagyunk. Körültekintőnek kell lenni, bármit is nyilatkozzunk a médiában, mert azt a későbbiekben akár biztosítási vagy más peres ügyekben felhasználhatják ellenünk. Ha valótlan állítások és rágalmak jelennek meg a cégről, helyreigazítást lehet kérni, amire a médiatörvény lehetőséget biztosít. Egy online sajtóorgánumnál sokkal könnyebb a cikkbe szerkeszteni egy nyilatkozatot vagy módosítani a szöveget, mint a nyomtatottban. Ugyanakkor az online tartalmat sokkal fontosabb kijavíttatni, mivel arra bármikor rá lehet keresni és mindig elérhető marad.