Nem lesz egész télen tavasz

1975-ben csak január 28-án esett először hó Magyarországon. Pedig 39 évvel ezelőtt még nem volt ennyire divatos téma az éghajlatváltozás. Persze nemcsak kirívóan enyhe télre, hanem farkasordító hidegre is találnánk példát az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) 1901 óta vezetett adatbázisában. Az ugyanis nem rendkívüli, hogy az időjárásban akadnak rendkívüli jelenségek és rekordok. A mostani szokatlan melegre is van magyarázat.

"Több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást idéz elő – mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője. – Az idén nem annyira kifejezett ez a hideg mag, mint máskor lenni szokott. Egy másik meghatározó tényező, hogy az Atlanti térségben gyakran kialakuló, erőteljes ciklonok ez idáig megakadályozták a sarkvidéki hideg levegő leáramlását alacsonyabb földrajzi szélességekre, így térségünkbe is.

Az OMSZ éghajlati adatbázisában tárolt mérések, megfigyelések szerint kemény telek inkább a múlt század első felében voltak jellemzőek, azóta folyamatosan enyhült az évszak. A mérések kezdete – 1901 óta  – eddig, 2007 januárja volt globálisan és Magyarországon is a legmelegebb. A januári sokéves átlag -1 fok, ehhez képest 2007-ben ez az érték 4,4 fok volt országosan. Ekkor is tartósan átlag fölötti értékeket mértek: a napi maximumok 15-17 fok fölé emelkedtek. A mostani télen december elejétől január első dekádjáig a napi maximumok országos átlaga 2,3 °C-kal haladta meg az 1971-2000-es sokéves átlagot. A legjobb idő pedig Kaposvár környékén volt ebben az időszakban.

A mostani enyhe időjárás rendkívüliségét fokozza, hogy csapadékhiánnyal is párosul – mondta Lakatos Mónika. – Nemcsak arról van szó, hogy a magas hőmérsékletek miatt elmarad a havazás, eső is alig esett. Országosan a tél kezdetétől mostanáig 50 mm csapadék szokott hullani, ehhez képest most a 10 mm-t sem éri el. Szeged térségében a legrosszabb a helyzet, ott 1 mm alatti az eddigi összeg.

A kirívó értékeknél figyelemreméltóbb azonban a tendencia, ami nemcsak télen, de nyáron is újabb és újabb rekordokat hoz. Az OMSZ száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik Magyarország éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a legintenzívebb a melegedés. Ez a télre vonatkozóan annyit tesz, hogy például az Északi-középhegység kisebb régióiban akár egy hónappal is rövidebb ideig tart a fagy, mint egykor, a 20. század elején. Ha pedig az országos átlagot nézzük, 13 nappal kevesebbszer süllyed a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, vagyis országszerte majd két héttel rövidebb a tél, mint a nyolcvanas években elején.

1963 -4.6

1964 -4.1

1985 -3.4

2003 -2.2

1969 -1.9

Öt legmelegebb tél

2007 4.2

1998 3.5

1988 2.5

1994 2.5

1990 2.4

Az OMSZ és az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszéke egy közös kutatásban a szélsőséges időjárási eseményeket vizsgálta. A vizsgálat, az IPCC – az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete – 2011-es, hasonló vizsgálatának kiterjesztése volt. A többi évszakhoz képest kevésbé, de a telek is melegszenek, 1901-től 0,6 fokot tesz ki a melegedés. Ezzel párhuzamosan a hó aránya kisebb a téli csapadékban. A hosszú távú modellszámításokból az derül ki, hogy tovább csökken a fagyos napok száma: 2071 és 2100 között már 40-53 nappal lesz rövidebb ez az évszak, de a nyár is változik: 2050-re, átlagosan 9-25 nappal hosszabb lesz.

"A most közzétett kutatás jelentőségét az adja, hogy számszerűsítettük, milyen változásokat mutatnak a mérések, és milyen változások várhatók Magyarországon a hőmérsékleti és csapadékszélsőségek tekintetében – mondta Lakatos Mónika. – Az ország éghajlatát gyakoribb melegrekordok és ritkábban előforduló hidegek jellemzik majd és ami a hőmérsékletet illeti, a mediterrán jelleg erősödik. Ez világos trend, a globális tendenciákkal összhangban és szoros kapcsolatban áll az üvegház hatás fokozódása miatt fellépő melegedéssel. Ugyanakkor földrajzi helyzetünkből adódóan komoly hidegekre továbbra is számítani kell, ahogy a tavalyi zord február, vagy a tavaly márciusi hófúvásos helyzet is figyelmeztet erre."

Az elkövetkezendő napokban érkező szeles időjárás a ködöt mindenesetre kisöpri az országból és vele együtt az enyhe idő is távozik. Igaz, a hétvégén még 10 fok körül alakul a hőmérséklet, de a jövő héten már megnövekszik a felhőzet, csapadékos lesz az idő és lehűlésre kell számítani, éjszaka igazi fagyok lesznek.

Mezőgazdaság: nagyobb gond a szárazság, mint a meleg
A mezőgazdaságban nincs katasztrófahelyzet. Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége tanácsosa azt mondta: a legeltető állattartóknak segít, a növénytermesztőknek nem jó az átlagosnál enyhébb időjárás. A túlzott meleg kedvez a kártevők túlélésének és a növények túlfejlődéshez is vezetett, ami egy későbbi, komolyabb fagy esetén gondokat is okozhat. Minden attól függ, mi jön előbb? Ha a hó, az megvédheti a növényt a nagy hidegtől, de ha kemény fagyok, akkor főleg a gyümölcsösökben baj lehet. A következő hetekben nagy szükség lenne valamilyen csapadékra. A talajok nedvességhiányosak, a felső réteg mindenütt kezd kiszáradni.

Járvány nincs, érdemes még oltatni influenza ellen
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint az országban decemberben több mint 10 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ám az influenzavírust azóta sem mutatták ki. Ami most tömegesen fertőz, az egy őszi vírus. Az orvosok arra számítanak, hogy a felső légúti megbetegedések mellett hamarosan megjelenik az influenza is, ezért azt javasolják: aki csak teheti, oltassa be magát, még mindig érdemes.

A sünök és a denevérek felébredtek
Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője azt mondta: a téli álomból felébredt sünök, denevérek visszamennek aludni, ha megérkezik az igazi tél. Amennyiben viszont túl sokat vannak ébren, és közben felélik a testük zsírraktárainak jelentős részét, nem biztos, hogy kihúzzák a tavaszi ébredésig. Ugyanez veszélyezteti az itt maradt madarakat is.  Szeged mellett hatezer darut számláltak össze. Amennyiben kemény fagyok lesznek és hirtelen nagy hó esik, nem jutnak táplálékhoz és sok elpusztulhat közülük.

A globális felmelegedés egyszerre okoz halálos hideget és pusztító hőséget Amerikában és Ausztráliában
Már 21 halálos áldozatot követelt a szokatlan hideg az Egyesült Államokban. Heten az északi Illinoisban és hatan Indiana államban haltak meg. Napok óta mind az ötven amerikai államban fagypont alatti hőmérsékleteket mérnek. A minnesotai Embarrass volt az ország leghidegebb települése, itt mínusz 37 fok volt.

A délkeleti Atlantában mínusz 14 fokot mértek, hidegebb volt, mint a több ezer kilométerre északnyugatabbra fekvő Anchorage-ban, Alaszka legnagyobb városában. A napsütötte strandjairól ismert Hawaiin, a Mauna Kea alvó vulkán tetején mínusz hét Celsius-fokot mértek.

A dermesztő hideg mintegy 190 millió embert érintett, számos amerikai nagyvárosban maradtak zárva az iskolák. Négy nap alatt 18 ezer repülőjáratot töröltek. 49 amerikai nagyvárosban dőltek meg a héten az eddigi hidegrekordok. Befagyott a Niagara.

Miközben visszavonulóban van Kanada felé a sarkvidéki hideg az Egyesült Államokból, a déli féltekét rendkívüli hőség tikkasztja: Ausztráliában több helyen 50 Celsius-fokot mértek árnyékban, Brazíliában 49-et. A 60-as évek óta nem volt ilyen hosszan tartó kánikula ilyenkor. Rio de Janeiro állatkertjeiben jégkrémet kapnak a vadak, hogy könnyebben viseljék a kánikulát. Ausztráliában tömegesen pusztulnak a vadak: denevérek potyognak a fákról, legalább 50 ezer pusztult el, kenguruk csuklanak össze, papagájok pusztulnak el hőguta miatt.

1963 -4.6

1964 -4.1

1985 -3.4

2003 -2.2

1969 -1.9

Öt legmelegebb tél

2007 4.2

1998 3.5

1988 2.5

1994 2.5

1990 2.4 -->