Komoly gazdasági erőpróba előtt áll Oroszország

Ezek mibenléte még nem ismert, csak a várható súlyuk. Az amerikai elnöki hivatal szóvivője, Jay Carney szerint „Oroszország (....) az általunk, a barátaink és szövetségeseink által megállapított költségekbe veri majd magát szerte a világon”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy e szankciók nem maradnak következmények nélkül.

A 2012-ben 524,6 milliárd dolláros GDP-je alapján a világ nyolcadik legnagyobb gazdaságára kivetendő szankcióról már most látható, hogy kétélű fegyver lesz. Az országnak 2012-ben 524,6 milliárd dolláros exportbevétele volt, ez adta a GDP-je 20,9 százalékát. Kivitelének 71,6 százaléka ásványi termékek eladásból származott. A vas- és acéltermékek exportja 4,3 százalékot képviselt, a műtrágyáé 2,1 százalékot, további termékeké pedig 1,5 százalékot vagy kevesebbet. Ez utóbbiak sem szerény tételek: még a toplista tizedik helyén 0,9 százalékkal álló szerves vegyipari termékek külföldi értékesítése is 4,5 milliárd dollárt hozott az országnak.

Nem nagyon látható, hogy a felsoroltakból mely orosz termék importja korlátozható úgy, hogy maguk a vevők minél kevésbé járjanak rosszul. Az sem mindegy, hogy melyik importőr érdekét kell szem előtt tartani, és melyikét nem. A bolgár vezetés napokkal ezelőtt rámutatott, hogy térségünk országai sokkal inkább kárvallottjai lennének az Oroszország elleni gazdasági lépéseknek, mint a földrajzilag távolabb lévők, vagy amelyeknek lazábbak az oroszországi kapcsolatai.

A gazdasági szankció másik erős eszköze az Oroszországnak történő eladások csökkentése lehet. A CIA évkönyve szerint az ország 2012-es importja 335,4 milliárd dollár volt, amit jórészt járművek, gépek, berendezések, műanyagok, gyógyszerek, vas- és acélipari áruk, fogyasztási cikkek, hús, gyümölcs, illetve félkész ipari termékek tettek ki.

Bár itt nem elsősorban a nagyobb értékű, hanem az orosz gazdaság által leginkább nélkülözhetetlen tételek megvonásával gyakorolható nyomás, megint igaz, hogy az érintett eladókat ugyanúgy sújtaná a szankció, mint a vevőt. A cseh exportőrök úgy számolnak, hogy a szigorú szankciók miatt Csehországban 30-40 ezer munkahely kerülhetne veszélybe, főleg az autóiparban. Hasonló magyar adat nem hangzott el, de az is beszédes, hogy 2012-ben 3,3 milliárd dollár értékű magyar termék kelt el az orosz piacon, főként gép, gépipari termék, feldolgozott termék, élelmiszer, ital és dohány. Abban az évben 8,3 milliárd dollár értékben importáltunk.

További aggály lehet, hogy az orosz ellenlépés sem üres fenyegetés: befagyaszthatók az ottani külföldi befektetések. Az MNB adatai szerint magyar cégek 2011-ben 129,3 millió eurót vittek Oroszországba. Az esetleges befagyasztásoktól főként a németországi vállalatok tarthatnak.