A válság alatt is nagyot nyertek az európai fociklubok

Az európai labdarúgókluboknak 2012-ben 14,1 milliárd eurós összbevétele volt – derül ki az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) napokban megjelent hatodik, úgynevezett benchmarking jelentéséből, amely a 2012-es pénzügyi évről szól. A riport több mint 50 első osztályban készült el, 696 különböző élvonalbeli klubot vizsgáltak az 53 UEFA tagállamban.

A tanulmány alapján ez 7 százalékos, összegben 800 millió eurós növekedést jelent 2011-hez képest. A közvetítési jogokból származó bevételek 8 százalékkal nőttek összesen a kontinensen. A legmagasabb gyarapodás ezen a téren Angliában volt 15 százalékkal. A kereskedelmi és szponzori bevételek 7 százalékkal növekedtek egy év alatt, az idén is hasonló tendenciára számítanak.

A gazdasági válság ellenére 2007 és 2012 között 42 százalékkal nőtt az európai klubok bevétele. A top 20 bajnokságban mindenhol gyarapodás volt az említett időszakban.

A bevételekben a kontinenst nézve azonban csökkent a belépőjegyek szerepe, 2007-ben még 23 százalék, míg 2012-ben már csak 18 százalék volt a klubok jövedelme a jegyértékesítésekből.

A legmagasabb átlagbevétele 2012-ben a kluboknak az angol első osztályban volt 139 millió euróval, utána a német Bundesliga csapatai jönnek 108 millióval. Őket követik a spanyol élvonal klubjainak 93 milliós, majd az olasz klubok 86 milliós átlagbevétele. A magyar klubok átlagbevétele az UEFA szerint 2,3 millió euró volt, a legkisebb ilyen tétele a San Marinó-i csapatoknak volt 0,1 millió euróval.

Európában 32 klubnak volt 100 millió euró feletti éves bevétele, 46-nak pedig 50 és 100 millió közötti.

2012-ben a 2011-es évhez viszonyítva átlagban 20 százaléknál többel nőtt a klubok bevétele Európában Oroszországban, Kazahsztánban, Törökországban, Bulgáriában, Szerbiában, Albániában, Montenegróban, Örményországban, Grúziában, Svájcban, Liechtensteinben, Észtországban és Máltán. 20 százaléknál jobban csökkent Skóciában, Ukrajnában, Szlovákiában, és Makedóniában.

Az európai klubok vesztesége egy év alatt 600 millió euróval csökkent, 2011-ben még 1,7 milliárd euró volt, míg 2012-ben 1,1 milliárd euró. A klubok 52 százalékának volt pozitív cash-flow-ja évközben, míg 88 százalékuknak az év végére. Több mint 200 klub 42 különböző országból minden egyes 10 euró bevétel után 12 eurót költ el.

Gianni Infantino, az UEFA főtitkára a jelentésben a klubok 4 milliárdos veszteségével és az edzők gyakori menesztésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az európai futballnak nagyobb stabilitásra van szüksége, véget kell venni a rövid távlatokban való gondolkodásnak. Ebben szerinte a pénzügyi fair play szabályoknak pozitív szerepe lesz, már egy év alatt 600 millió euróval csökkent a veszteség az előző két év adataihoz képest.

Tovább nőttek a bérek

Az európai klubok által kifizetett bérek 2012-ben elérték a 9,2 milliárd eurót, ami 2011-hez képest 600 milliós növekedés. A bérek, 2007 és 2012 között 59 százalékkal növekedtek átlagban a kontinensen. A legmagasabb bért fizető 50 klub közül 15 angol, 8-8 német és olasz, 6-6 spanyol és orosz, 5 francia és 2 török van. Ezek a klubok több mint a felét fizetik ki bérben a játékosoknak az összes európai élvonalbeli klubot figyelembe véve.

A bérek általában a bevételek 65 százalékát teszik ki a kontinensen. Az esetek 56 százalékában az fordult elő, hogy nem a legtöbb bért kifizető klub nyeri meg a bajnokságot, minden topbért fizető klub viszont az élmezőnyben volt az összes európai bajnokságban.

A 728 élvonalbeli európai klub 14,2 milliárd eurót költ működési költségekre, ebből 9,2 milliárdba kerül az alkalmazottakra. Ebből az összegből 7,3 milliárd a játékosok bére, míg 1,9 milliárdot költenek technikai és adminisztratív alkalmazottakra.

Eurómilliárdok az átigazolási piacon

Az átigazolásra az európai klubok összesen 10,9 milliárd eurót költöttek, ennek 50 százalékát az angol, az olasz és a spanyol klubok fizették ki. E három nemzet bajnokságai az egész világ átigazolási összegeinek a 38 százalékát fizették ki. Angliában 2,8, Olaszországban 2,2 míg Spanyolországban 1,6 milliárd eurót költöttek átigazolásokra. Utána Németország (878 millió), Oroszország (782 millió), Franciaország (704 millió), Portugália (422 millió) Ukrajna (322 millió), Hollandia (257 millió) és Törökország ligái következnek (255 millió euróval). Rajtuk kívül az összes többi ország klubjai 600 millió eurót fizetett játékosokért. A top 10 liga az átigazolási összegek 86 százalékát költötte el.

2013 nyarán az európai klubok 3 milliárdot költöttek átigazolásokra, ez 12 százalékkal volt több pénz az egy évvel azelőtti 2,9 milliárdos nyári csúcsnál. 2014 januárjában, a téli átigazolási időszakban 417 milliós költés volt labdarúgókra. Ez az összeg az utóbbi három szezonban a legkevesebb volt, 35 százalékkal kevesebb, mint a korábbi csúcsot jelentő 637 millió euró, még a 2010/11-es szezonban.

Az utóbbi öt évben 166 olyan átigazolás volt, amelyben 15 millió euró feletti összeget fizettek ki egy labdarúgóért. Összesen 41 klub 8 országból, tudott kifizetnie ekkora összeget. Ebből 63 esetben volt angol, 26 esetben olasz, 24 alkalommal spanyol, 20-szor francia, 16-szor orosz, 12-szer német , 4-szer ukrán, és 1-szer egy brazil klub volt érintve. A legtöbb esetben, 24-szer brazil, játékos volt ennyire drága, utána spanyolért, 19 esetben fizettek ki 15 millió euró feletti összeget. Az ügynökök az átigazolási összegek 12,6 százalékát tehették zsebre átlagban.

Nézőszám: az angoloknál a másodosztály is élre tör

Legalább 163 millió ember ment mérkőzésre az európai bajnokságokban a 2012/13-as szezonban. Számszerűleg a legtöbb néző (380 meccsen) az angol Premier League-ben volt 13,6 millió nézővel, utána jön a német Bundesliga (306 meccs) 13 millió fővel, majd a spanyol élvonal (380 meccs) 10,7 millió nézővel. A negyedik egyébként az angol másodosztály volt, a Championship (552 meccs) 9,6 millió nézővel megelőzte az olasz (8,8 millió fő 379 meccsen) és a francia élvonalat is (7,3 millió fő 380 meccsen).

Az átlag nézőszám a német Bundesligában volt a legmagasabb 42624 fővel, utána az angol Premier League következik 35921 fővel, majd a spanyol élvonal jön 28237 fővel. A Bajnokok Ligája 76 mérkőzésének egyébként összesen 6,8 millió nézője volt, 31 928 fős átlaggal. Az Európa Liga 169 mérkőzését összesen 6,3 millióan látták, az átlag nézőszám 13230 volt.

Európa 22 bajnokságban nőtt a nézőszám, míg 28-ban csökkent. 20 százaléknál jelentősebb csökkenés volt a nézőszámban Magyarországon, Azerbajdzsánban, Litvániában, Skóciában, Szlovéniában, Albániában és Máltán. Több mint 20 százalékos növekedés volt Izraelben és Bulgáriában egy év alatt a nézőszámban.

A magyarok ötödét nagyon érdekli a foci

Az UEFA felmérése szerint az európai felnőtt lakosság 82 százalékát érdekli a labdarúgás, 25 százalékát nagyon érdekli. Átlagban a lakosság 23 százaléka vallja magát valamelyik klub szurkolójának. A legkevesebb embert, 38 százalékot Macedóniában érdekel a futball, míg a legtöbbet, 91 százalékot Ukrajnában, Romániában, és Kazahsztánban, 90 százalékot Spanyolországban, Törökországban, Fehéroroszországban.

Magyarországon a válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy érdekli a labdarúgás, 19 százalékukat közülük, mondta azt, hogy nagyon érdekli a futball.

Akik nem indulhattak

Hiába kvalifikálták magukat a 2013/14-es szezonban az európai kupákba automatikusan, öt országból hét klub volt kizárva. Ezek klubok a görög PAS Giannina, a spanyol Malaga és a Rayo Vallecano, a montenegrói Grbalj és a Buducsnost, a bolgár CSZKA Szófia, és a boszniai Borac. Kilenc egyéb klub hiába juthatott volna be az Európa Ligába végül nem indulhattak licenc problémáik miatt.

Az utóbbi 10 évben 5 klub nem tudott indulni a Bajnokok Ligájában és 39 az EL-ben hasonló problémák miatt. 577 klub jelentkezett licencért, hogy induljanak az UEFA által rendezett kupákban, de 18 százalékuk ezt nem kapta meg.

Így szervezik a bajnokságokat

Az európai bajnokságok élvonalai közül 4-ben van 20 csapat, 5-ben 18, 12-ben 16, 4-ben 14, 16-ban 12, 8-ban 10, 4-ben pedig 10-nél kevesebb klub. A 2013/14-es szezonban az előző idényhez képest Görögországban kettővel növelték a csapatok számát, míg Albániában, Azerbajdzsánban, Bulgáriában és Horvátországban 2-vel csökkentették.

16 bajnokságban júliusban, 23-ban augusztusban kezdődött meg az idény, ott ahol őszi-tavaszi rendszerű kiírás van. A legkorábban július 12-én Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában. A legkésőbb szeptember 14-én San Marinóban és szeptember 21-én Andorrában. A szezonnak a legkésőbb, azaz június 1-jén, Magyarországon, Montenegróban és Lengyelországban van vége.

Azokban az országokban, ahol tavasszal kezdődik a bajnokság (Észtorzság, Írország, Feröer-szigetek, Kazahsztán, Litvánia, Norvégia, Lettország, Fehéroroszország, Svédország, Finnország és Izland) leghamarabb Észtországban (február 3-án, míg a legkésőbb Izlandon (április 5-én ) rendezték meg az első bajnokit. Izlandon van egyébként a legrövidebb szezon 21 héttel, ahol már szeptember 28-án vége volt a küzdelmeknek.

Három év alatt három edző

2010 és 2013 között több mint 1700 klubnál volt edzőváltás, az európai topkluboknál három év alatt átlagban 2,7 volt az edzők kirúgásának száma. Romániában, Görögországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában ez az átlag 5 volt. Egynél kevesebb kirúgás volt átlagban Finnországban, Litvániában, Svédországban, Észak-Írországban és Norvégiában. Görögországban például mind a 18 élvonalbeli klubnál volt edzőváltás egy év alatt, átlagban 4 hónapot tud eltölteni egy edző a csapatnál.

Az edzőváltások 65 százaléka szezon közben történt meg, a legtöbbször júniusban és decemberben. Átlagban Európában 17 hónapot tölt el egy edző egy klubnál. Az átlagéletkoruk 47 év, Magyarországon 49 év. A legmagasabb az átlagéletkoruk az edzőknek 54 évvel Ukrajnában van, 54 év, míg a legalacsonyabb Örményországban, 41 évvel. Az edzők 76 százalékának van UEFA Pro diplomája.