Leállnak-e majd a stadionépítések?

Leállítjuk az indokolatlan stadionépítéseket, inkább több pénzt adnánk az egészségügynek, a tömegsportnak, a gazdaságnak! Egy fél stadion árából egy év alatt 10 ezer család lakhatását oldanánk meg! Stadionok helyett felszámolnánk a gyermekéhezést! Ilyen és ehhez hasonló mondatok jellemzik az ellenzéki megnyilvánulásokat amikor a kabinet sporttal kapcsolatos politikáját bírálják. Kritikák elsősorban a létesítményfejlesztéseket, főként a labdarúgó stadionok fejlesztését érintik, az LMP szerint ezek leállításával évi 45 milliárdot lehetne megtakarítani. A Kormányváltás és az LMP is az ilyen beruházások leállítását ígérik. Egy korábbi, az őszi vb-selejtezők kudarca utáni Republikon-felmérésben a válaszadók négyötöde ellenezte a stadionépítéseket és a labdarúgás kiemelt helyzetét.

A jelenlegi kabinet soha nem látott pénzeket szán a stratégiai ágazatként kezelt sportra, csak az idén közel 170 milliárdot. Csak idén a módosítások előtt 82 milliárdot szántak létesítményfejlesztésekre. Az egyik legnagyobb beruházás a korábbi Népstadion, illetve környékének, a Budapesti Olimpiai Központnak megújítása lesz (mintegy 20 milliárdért).

Az új, 65 ezres nemzeti futballaréna mintegy 70-90 milliárdba kerülhet majd. Nemsokára átadják a debreceni (12,5 milliárd forint), a ferencvárosi (13,5 milliárd) és a felcsúti stadionokat (3,8 milliárd). A közeljövőben többek között megújul a Diósgyőr (3,5 milliárd forint) a szombathelyi Haladás (9,6 milliárd), a Vasas (1 milliárd), a székesfehérvári Videoton (9 milliárd) és a Pécs (700-1000 millió forint) létesítménye is.

A Nemzeti Stadionfejlesztési Programra 38,6 milliárdot szánnak 2016-ig, 27 NBI-es és NBII-es, valamint 1000 amatőr pálya fog megújulni. A stadionok mellett a kormány többek között egy új úszókomplexumot is épít (8 milliárd forint), befejezi a Tüskecsarnokot (9,3 milliárd uszodával együtt), az ifjúsági világjátékokra Győrött épít egy új csarnokot (4,9 milliárd).

A kormányfő által szeretett labdarúgásban többen is szerepet vállaltak a klubokban a kormányzatból, illetve a Fideszből. Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár a Mezőkövesd, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, az FTC, míg Deutsch Tamás, egykori sportminiszter az MTK vezetője. A felcsúti fociakadémia az alapítója a kormányfő, irányítója, Mészáros Lőrinc. Orbán másik kedvelt klubját, a Videotont működtető cég Garancsi István és Pap Géza cégeinek tulajdonában van, Garancsi Orbán miniszterelnöki megbízottja is volt korábban. A Diósgyőr többségi tulajdonosa viszont Leisztinger Tamás MSZP-közelinek tartott nagyvállalkozó. Az MLSZ elnöke az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor, akit a devizahitelek kapcsán majd a vb-selejtezők fiaskója után is sokan támadtak a kormányoldal részéről, de a szövetség vezetésére bírja Orbán támogatását. Az MLSZ elnökségének tagja egyébként a fideszes Bánki Erik és Dankó Béla, Vízi E. Szilveszter volt MTA-elnök és Kovács Árpád a Költségvetési tanács elnöke is.

A jelenlegi kormányzat a létesítmények fejlesztése mellett a korábbiaknál jelentősebb támogatást ad a sportnak. A kormány az egycsatornás, az olimpiai bizottság által felügyelt egycsatornás finanszírozási rendszer után bevezette, hogy az öt látványcsapat-sportág részére a cégek lemondhatnak társaságiadó-kedvezményükről. Idén 50 milliárdos taós adóbevételről mondott le a büdzsé (két év alatt összesen 103 milliárd jutott a labdarúgásnak, a kosárlabdának, a kézilabdának, a vízilabdának és a jégkorongnak). Több párt, így az eljárásban politikai korrupciós lehetőséget is megemlítő emlegető Jobbik a rendszert üdvözölte, de ők kiterjesztették volna ezt kört már sportágakra is, az LMP-hez hasonlóan a tömegsportokra is, valamint az óvodai, iskolai és főiskolai sportra is.

A kabinet részéről is felmerült a taós kör kibővítése, végül 16 kiemelt sportágat a még meglévő támogatási rendszer mellett extra juttatásokban részesítik, 2020-ig összesen 135 milliárddal. Még ezenkívül 16 sportágat egy fejlesztési alapból támogatnak. Több szakszövetség, és egyes fővárosi klubok (MTK, a Budapesti Honvéd, a BVSC, a Ferencváros, a Vasas és az Újpest) adósságát is konszolidálták. Simicskó István sportért felelős államtitkár lapunknak azt mondta, hogy a sport fejlesztése nemzeti érdek, így reményét fejezte ki, hogy a parlamenti választások után a mindenkori kormányzat tovább folytatja majd a támogatási programot.
Nemcsak a labdarúgásban, hanem a sportági szakszövetségben is vállaltak szerepet kormányzathoz, vagy a Fidesz-KDNP-hez köthető politikusok. Kósa Lajos például a korcsolyázók, míg Csampa Zsolt a vívó szövetség elnöke. A korábbi baloldali kormányokhoz köthető, vagy kötött személyek is megtalálhatóak egyes, igen eredményes, szintén magas támogatáshoz jutott szövetségek élén, így Baráth Etele, a kajak-kenu, vagy Gyárfás Tamás, az úszó szövetség vezetője.

A sporttámogatásról MSZP programjában azt írta, hogy ésszerű, szakszerű alapokra helyeznék a finanszírozást és a sportirányítást. Szakmai és eredményességi, népegészségügyi szempontok alapján osztanák szét a forrásokat, meghatározó szerepet kapna a verseny- és szabadidősport. Az LMP is hasonlót ígér, szerintük 20 milliárdot lehetne megspórolni a támogatások észszerűsítésével, megszűntetve a korrupciót.

A Jobbik is (az ő választási programjukban van a legterjedelmesebb rész a sporttal kapcsolatban, a Fidesz-KDNP-nek és a Kormányváltásnak nincs megírt programváltozata) az ésszerű forrás elosztás említi meg. A hamburgeradót nem a betegségek kezelésére, hanem azok megelőzésére, a sportra fordítanák. A Jobbik ezenfelül az élethosszig tartó testnevelést biztosítaná az óvodásoknak és a nyugdíjasoknak is egy utalványszerű támogatási rendszer keretében is. Az utánpótlás-nevelésben regionális központokat hoznának létre (ez szerepel a kormányzat sportágfejlesztési programjaiban is), korszerűsítenék a sportegészségügyi rendszert, kiszélesítenék a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit. Eltörölnék a labdarúgó mérkőzéseken a szavazóbázisukban elítélt szurkolói regisztrációt.

A kormányzat célja, hogy egyre több világversenyt hozzon Magyarországra, elnyertük a 2021-es vizes vb rendezésének jogát, az új Puskás Ferenc Stadionban BL-döntőt, Eb-mérkőzéseket rendeznének, bejelentkeztünk az Universiade lebonyolítására, a távlati álom azonban még nem teljesen deklaráltan egy olimpia megrendezése.

Hiányolják a testneveléshez az infrastruktúrát

A mindennapos testnevelés bevezetése kapcsán az ellenzéki pártok hiányolták az ehhez szükséges infrastruktúrát. Az MSZP tornateremépítési programot kezdene. Az LMP heti háromra csökkentené a testnevelés órák számát, míg megteremtik a megfelelő feltételeket, stadionok helyett, tornatermeket, sportudvarokat, tanuszodákat építenének. A kormány egyébként indított egy kétéves 6-6 milliárdos tornaterem és tanuszoda építési programot. A Jobbik is kapkodást említ a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatban, kizárnák annak „homályosan megfogalmazott” kiválthatóságát, bevonnák a rendszerbe a szakedzőket is, iskolai klubéletet kialakítva.