Az önkormányzatok egyre kevesebbeknek tudnak segélyt adni temetkezésre

Akár több százezer forintba is kerülhet napjainkban egy temetés, ezért sokak számára jelent komoly, egyeseknek szinte megoldhatatlan anyagi terhet megadni hozzátartozóik számára a végtisztességet. Nem véletlen, hogy az önkormányzatok egyre többet költenek temetési segélyre. 2000-ben 1,2 milliárd forintot, 2010-ben már 1,7 milliárd forintot fordítottak erre a célra, úgy, hogy éppen a megemelkedett temetési költségek miatt az emelkedő összegből csökkenő számú embernek tudtak támogatást nyújtani: a 2010-es 77 ezerrel szemben 2010-ben már csak 45 ezernek.

Mégpedig valószínűsíthetően csak a jogszabályban előírt minimumot, vagyis a helyben szokásos temetési kiadások 10 százalékát – a Központi Statisztikai Hivatal szerint legalább is erre lehet következtetni az egy támogatottra jutó 22 ezer forintos összegből és a köztemetések átlagos, 90 ezer forint körüli költségéből.

A munkáltatók által – kizárólag házastárs vagy egyenes ági rokon temettetésére – adható temetési segélyként nyújtott támogatás összegéről nem vezetnek statisztikát, de az biztos, hogy egyre többen szorulnak külső forrásra a temetési költségek előteremtéséhez. 2011-ben ezért is határozta el a füzesgyarmati önkormányzat, hogy a temetési segélyen kívül, igény esetén, százezer forintig kamatmentes temetési kölcsönt is biztosít. A kölcsönt, amelyet a folyósítást követő egy éven belül kell visszafizetni, azok vehetik igénybe, akik családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének – jelenleg ez 28.500 forint - kétszeresét, egyedülállók esetén pedig a két és félszeresét.

Az utóbbi években azonban, különösen a temetkezési cégek, már azokra is gondoltak, akik nem akarják hozzátartozóikat terhelni, vagy nem szeretnék a véletlenre bízni, hogy megkapják-e a kellő végtisztességet. Nyíregyházán már csaknem húsz éve mindenkinek lehetősége van még életében szerződni a helyi temetkezési vállalattal, és megvásárolni nem csak a leendő sírhelyét vagy síremlékét, de a saját temetését is. Mégpedig a mindenkori aktuális tarifa szerint. Ez azt jelenti – mondja Szekrényes András, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója -, hogy bármikor is búcsúzzon az árnyékvilágtól az illető, és bármennyibe kerüljön akkor az általa kért végtisztesség, a temettető cég semmilyen további anyag igényt nem támaszt a hozzátartozói felé. 1996 óta már több mint 200 ilyen temetés volt a megyében, és jelenleg is 180-nál több élő szerződése van a vállalatnak.

A Budapesti Temetkezési Intézetnél szintén bárki kortól és egészségi állapottól függetlenül előre gondoskodhat saját vagy hozzátartozója eltemetéséről. A temetésfajtától függően 90-200 ezer forint közötti díjat egy összegben, vagy részletekben is ki lehet fizetni. Mint Tóth Gábor szolgáltatási igazgató elmondta, a fővárosban 1995 óta létezik ez a lehetőség, az intézet jelenleg 6000 aktív szerződéssel rendelkezik. Az igénylők legnagyobb része 60 év feletti, és sokan vannak közöttük, akik számára – csakúgy, mint Nyíregyházán – az az idősotthon köti meg a szerződést, ahol él, és amelynek egyébként is szerződésben vállalt kötelessége lesz gondoskodni lakója végtisztességéről.

A jövő évtől lesz szociális temetés
Nagy port vert fel tavaly az a törvénymódosítás, amely elvileg már ettől az évtől lehetővé tette volna a szociális temetést, vagyis azt, hogy saját maga temesse el halottját egy erre kijelölt temetőparcellába az, aki a temettetést nem tudja megfizetni.

Szociális temetésnél a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosítja a sírhelyet és a koporsót vagy az urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. A hozzátartozónak vagy általa felkért segítőknek kell ugyanakkor gondoskodni az elhunyt temetésre való előkészítéséről (mosdatásáról, felöltöztetéséről), a sír kiásásáról, visszahantolásáról, a koporsó vagy az urna szállításáról a temetőn belül. (Ha a haláleset kórházban történt, vagy az elhunytat felboncolták, az intézmény készíti elő a holttestet a temetésre.) A jogszabályi változtatás hatályba lépését végül egy évvel elhalasztották, így minderre csak 2015-től lesz lehetőségük a rászorulóknak.