Vég nélküli moratórium

„A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat lesz az első előterjesztés, amelyet az új parlament elfogad” – közölte pénteken a Fidesz frakcióvezetője.

Rogán Antal elmondta, hogy pártja kezdeményezésére az indítványt házszabálytól való eltéréssel már ma elfogadhatják. A frakcióvezető kiemelte, hogy a devizahitelesek megsegítését szolgáló kilakoltatási moratóriumnak nem lesz végső időpontja. Egészen addig tart majd, amíg a devizahitelesek helyzetét rendező (a kormányzat egyik zászlóshajójának szánt) jogszabály megszületik. Szerinte a devizaadósok ügyének megoldása nemcsak a hitelesek, hanem így a bankok érdekévé is válik.

Rogán Antal ezúttal is sürgette a Kúriát, hogy a még nyitott kérdésekben, az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében minél hamarabb tárgyaljon és döntsön. Ha a Kúria május végig, vagy még júniusban állást foglal, akkor a törvényt nyújtanak be a parlament elé, hogy rendezzék a devizahitelesek helyzetét.

A kilakoltatás réme elvileg azokat fenyegeti, akiknek 90 napon túl lejárt jelzáloghitel-tartozásuk van. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedévben 118 595 ilyen (deviza és forint alapú) hitelszerződés volt. Valójában évente csak néhány tucat ingatlant árvereztetnek el a bankok. A hitelintézeteket egyrészt köti a kényszerértékesítési kvóta, amely miatt az idén a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanoknak csak az 5 százalékát árvereztethetik el, ez alapján az első negyedévben mintegy 6500 ingatlan kerülhetett volna a lejárt banki tartozások miatt kalapács alá. A hitelintézetek nem használták ki ezt a kvótát sem teljesen, 4783-at jelöltek ki kényszerértékesítésre.

Ezek az ingatlanok sem kelnek el azonban többnyire, ami nem meglepő, hiszen az ingatlanpiacon a kínálat dominál, ráadásul a kilakoltatási moratóriumok miatt a kényszerértékesítésre kijelölt lakásokat sokszor lakottan kellene eladni, amire szinte nulla az esély. Tavaly – akkor még 4 százalékos kvóta mellett – összesen 15 216 ingatlant jelöltek ki a bankok kényszerértékesítésre. Ebből a hitelintézetek a Nemzeti Eszközkezelő adatai szerint végül 234-et árvereztek el. A reménytelen helyzetben lévő adósok ingatlanjai közül az eszközkezelő több mint 4 ezret vett meg, miközben több mint 1100 lakás végül nem az árverésen kelt el, hanem maguk az adósok adták el. Csaknem 10 ezer kényszerértékesítésre kijelölt lakás helyzete még nem rendeződött.

A jegybank adatai szerint a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány tavaly év végén valamivel 5500 milliárd forint alatt volt, ennek a 19 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, a deviza alapú hiteleknél valamivel rosszabb volt az arány, 22,4 százalékos. A mentőcsomagok ezeken az adósokon csak részben segítenek. Az átstrukturált deviza lakáshitelek 45, a deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknek az 53 százaléka ismét nem teljesítővé válik. A forint alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a legrosszabb a helyzet, ezek csaknem háromnegyede dőlt be újra az átstrukturálás után.

Beindul a törvénygyártás

Rogán Antal közölte: ezen a héten megkezdődik a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása az Országgyűlésben, mely egyéni képviselői indítványként nyújtanak be. A héten már megvitatják a parlamentben az országgyűlési törvény módosítását is, amelynek célja, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben. A két jogszabályról várhatóan a május 26-i héten döntenek majd. A héten még különböző, például még az előző ciklusból még fennmaradt nemzetközi egyezményekkel foglalkoznak még. Az új házszabály szerint a szavazások hétfőről a keddi napra tevődnek majd át.