Ráhajtanak újabb bicikliutakra

Mind európai, mind hazai szinten dinamikusan fejlődik a kerékpáros turizmus. Magyarországon egyre gyakrabban választják az utazásnak, kikapcsolódásnak ezt a formáját a hazai, és a külföldi turisták egyaránt. Külföldről főleg német, holland, osztrák és szlovák kerékpárosok érkeznek, akik átlagosan napi 15 000 forintot költenek – mondta lapunknak Berencsi Miklós, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) osztályvezetője.

A külföldi érdeklődést jól szemlélteti, hogy a kerékpáros túrákat ajánló német Fahrradreisen honlapjának Magyarországi túrákról szóló oldalát 2013-ig mintegy 5 millióan látogatták meg. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a kerékpáros turisták átlagosan 15 százalékkal magasabb költési hajlandósággal bírnak, 7-11 napra kelnek útra, 55 százalékuk településtől településig teker, 40 százalékuk csillagtúrákat szervez, 5 százalékuk városlátogatás közben használ kerékpárt, és 90 százalékban az önálló szervezésű utazás a jellemző.

Elmondása szerint jelentős kerékpárút fejlesztések folynak országszerte. A 2007–2013-as időszakban mintegy 60 milliárd forintot fordított az ország kerékpáros fejlesztésekre. A 2010–2014-es kormányzati ciklusban hazai támogatásból 23,8 km, EU támogatásból pedig 508 km kerékpáros út épült meg. A közlekedési célú kerékpáros fejlesztések nagyrészt helyi, térségi igényeket elégítenek ki, így itt inkább a helyi és megyei önkormányzatok határozzák meg a fejlesztési irányokat. A határ menti térségekben transznacionális együttműködési programok keretében is épültek, épülnek kerékpáros létesítmények.

A szakember elmondta: jelenleg az EuroVelo 6 útvonal Rajka–Budapest szakasz és a Balatoni Bringakör komplex fejlesztésén, illetve a Budapest–Balaton útvonal létesítésének előkészítésén dolgoznak. Több építés is folyamatban van, például a fővárosban, a Velencei-tónál, és a Fertő-tó térségében is.

Tapasztalatok szerint a turisztikai szempontból a jó infrastruktúrával és szolgáltatásokkal ellátott térségek életében egyre nagyobb gazdasági súlya van a kerékpározásnak Ugyanakkor a közlekedési célú kerékpározás pozitívumai is jelentősek, hiszen többek között csökken a széndioxid kibocsátás. Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) által publikált 2010-es becslés szerint az EU tagállamaiban éves szinten 200 milliárd euró körüli hasznot jelent a kerékpározás. Ennek legnagyobb részét az egészségügyi hasznok (110 mrd euró), a turisztikai bevételek (44 mrd euró), a közlekedési időmegtakarítások (24 mrd euró) jelentik. A turisztikai hatást jól szemlélteti, hogy az ECF adatai szerint az egynapos kiránduló utakon a fejenkénti költés európai átlaga 16 euró, a többnapos utazásoké fejenként 350 euró körül alakul.

Emellett Magyarországon – elsősorban az alföldi, síkvidéki területeken – hagyományosan magas a kerékpárral közlekedők aránya, mivel sok esetben ez a leghatékonyabb vagy éppen az egyetlen elérhető közlekedési mód. Nem elhanyagolható a hazai kerékpárgyártó- és kereskedelmi szektor sem. Jelentős mennyiségű, jó minőségű kerékpárt exportálunk, míg itthon egyre tudatosabban és egyre jobb minőségű – és drágább – kerékpárokat vásárol a lakosság – mondta Berencsi Miklós.

Közösségi kerékpárok, másutt is próbálkoznak
Budapest mellett más városok is próbálkoznak felzárkózni: júniustól már a második városban üzemel a magyar Neuzer kerékpárgyár közösségi kerékpár rendszere, amely virtuális hálóval gátolja meg a biciklik eltulajdonítását. Hévízen már június elején üzembe helyezték  az esztergomi Neuzer Kft. közösségi kerékpáros rendszerét a HeBi-t. Kepli József János, a város alpolgármestere elmondta: a decemberi közbeszerzési pályázat eredményhirdetése után kezdődött meg a több egyedülálló újdonságot és lopásgátló elemeket is tartalmazó zárt rendszer kiépítése. Az egyik újdonság a város köré virtuális hálót vonó GPS alapú rendszer, amely azonnal riaszt, amint a bérlő a képzeletbeli határon áthalad. A 35 kerékpárt és 4 dokkolót magába foglaló szisztéma kiépítése mintegy 40 millió forintba került, amit a határon átnyúló európai uniós BICOA, 95 százalékos vissza nem térítendő pályázati forrása biztosított a horvátországi Kaprovicával közös projektet benyújtó Hévíz számára.

A termelésének 55 százalékát nyugatra exportáló, több nyugati nagyváros, közte a spanyol Rental Bike, közösségi rendszerébe is beszállító Neuzer emellett tavaly szeptemberben adta át azt az esztergomi közösségi kerékpár rendszert, az EBI-t, amelynek 93 dokkolójából 70 kerékpár érhető el. Üzemeltetési költsége jelenleg az előre tervezett havi 800 ezer forint helyett ennek a fele. Neuzer András, az esztergomi kerékpárgyár tulajdonosa szerint az USA-beli és a francia példákat követve olyan egyedi bicikliket gyártottak, amelyek kialakítása  (a teljesen fedett váltók és kábelek, kötőelemek miatt) kizárja a lopást és a nagyobb rongálást. Az 50 millió forintos beruházással kiépített rendszernek jelenleg 600 regisztrált ügyfele van. Mivel Neuzer András szerint a növekedés rendkívül tőkeigényes, cége a Garangold kockázati tőkebefektetővel (70-30 százalékos tulajdoni aránnyal) létrehozta a CycleMe kft.-ét, amelynek feladata a további városi közösségi kerékpár-rendszerek megvalósítása.