Atomenergia: megháromszorozza a termelését az Egyesült Államok
Radikális lépésre készül az Egyesült Államok: 2050-re megháromszorozni készül atomenergia-termelő kapacitását, Joe Biden elnök távozó demokrata párti adminisztrációja erről készít tervet. Emlékezetes: az Európai Unióban is nagy vita övezte a kérdést, környezetkímélőnek számítson-e a nukleáris energia, miközben a kontinens szabadul a fosszilis forrásoktól. Mielőtt még az igenlő válasz megszületett volna, Németország bezárta összes atomerőművét, Ausztriában pedig már majdnem fél évszázada megálljt parancsolt az atomenergiának egy népszavazás.
A kezdeményezést épp akkor jelentették be, amikor a COP29 klímakonferenciára gyűltek össze Bakuba a világ vezetői, ahol arról kell számot adniuk, miként tervezik csökkenteni a karbongázok kibocsátását. A Nemzetközi Atomenergia Szövetség szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentősen nőtt a szél- és a napenergia aránya, az atomenergia-fejlesztéseket azonban hátráltatta a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa emléke.
A kedden napvilágot látott „útiterv” szerint az évszázad közepére az atomenergia-termelést először megvalósító, de soha nem arra alapozó ország 200 gigawattnyi új nukleáris kapacitást építene.
Az elmúlt négy évben az Egyesült Államok valóban kiépítette az ipari kapacitást és az izommemóriát ennek a tervnek a megvalósításához
– mondta Ali Zaidi, a Fehér Ház szövetségi klímatanácsadója.
Ez ugyan arra utal, hogy a demokraták majdan maguknak szeretnék vindikálni ezt a lépést, a Bloomberg híradása szerint azonban elnyerheti a múlt heti választásokon győztes Donald Trump támogatását is, miután januárban hivatalba lép, hisz a régi-új republikánus elnök az atomenergia mellett kampányolt, júliusban pedig mindkét párt támogatását élvezte a szövetségi atomenergia regulátor jogköreit kiterjesztő új törvény.
Németország: nem kell, Microsoft, Google, Amazon: kell
A kereslet az atomenergiára növekszik, mivel az országok alacsony üvegházhatású gáz kibocsátású energiafajtákra igyekeznek átállni, miközben az energiaintenzív gazdasági ágak fogyasztása növekszik. Ilyen a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatfeldolgozás is.
A Bloomberg emlékeztet, hogy az atomenergiát illetően az amerikai vállalatóriások sem finnyásak. Szeptemberben a Microsoft kötött áramvásárlási szerződést a Three Mile Island nukleáris erőművel (ahol a történelem egyik legemlékezetesebb atombalesete történt 45 évvel ezelőtt), és a közelmúltban érdeklődését fejezte ki a az atomenergia-termelés fejlesztése iránt a Google, az Amazon és Ken Griffin milliárdos.
Az áramtermelési kapacitás összetételét mutató grafikonunkon látszik, hogy a megháromszorozása sem teszi az atomenergiát egyeduralkodóvá az Egyesült Államokban (bár messze a világ legnagyobb nukleáris energia előállítója a kínaiak és Franciaország előtt).
Akár vissza is térhet az atomenergia Németországba
A régi reaktorokat újra üzembe kell helyezni, és újakat is kell építeni a németországi CDU és CSU pártok szerint. Az ország atomerőműveinek további működtetésével százmilliárd eurókkal került volna kevesebbe a zöldátállás.
A borsot azonban töri Biden Trump orra alá
Az atomterv csak az egyik változás, amit a demokraták sínre tennének még Donald Trump hatalomba érkezése előtt. Akár futószalagon jöhetnek az ilyenek a következő két hónapban.
Az energiaszektort illetően is került egy másik intézkedés is a COP29-re időzítve, aminek az új elnök vélhetően kevésbé örül.
Egy másik cikkben számol be róla szintén a Bloomberg, hogy véglegesítettek egy olyan jogszabályt, amely szerint az amerikai olaj- és gáztermelőknek most először fizetniük kell a kibocsátott metán után. A díj tonnánként 900 dollár egy bizonyos küszöb felett, és 2026-ra 1500 dollárra emelkedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.