Kell-e félnünk az újabb lépfenés hús után?

Nem került be a közfogyasztásba az a marhahús, amelyben lépfene kórokozóját mutatta ki még szombaton a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága. A Heves megyéből származó marhahús esete nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel - közölték. A fertőzött állatból származó húst a hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

Egy embert Gyöngyösön bőrlépfene tüneteivel kezelnek, ő a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor megsérült. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkezők antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét pedig felhívta a betegség tüneteire.

A lappangási időket figyelembe véve már nem várhatók újabb megbetegedések a lépfenefertőzés miatt Tiszafüreden vagy a környező településeken – jelentette ki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tiszti főorvos. Tiszafüred térségében bárki bármit fogyaszthat, a turisták ott tartózkodása nem jár az átlagostól eltérő közegészségügyi kockázattal.

A lépfenével az állatok leggyakrabban a takarmánnyal fertőződnek, például fertőzött legelőn legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktériumspórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik. Csak beteg állattal közvetlenül és tartósan foglalkozók, valamint a nyers húsát feldolgozók közül betegedtek meg, illetve esetükben áll fenn ennek gyanúja. A közétkeztetésben sem a kétes hússal érintkezők, sem a belőle készült ételből fogyasztóknál nem jelentkezett semmilyen tünet és panasz – húzta alá.

A debreceni Kenézy kórházban nyolc beteg, illetve megfigyelés alatt álló embert ápolnak, szombat óta nem változott a számuk.

Kérdésre reagálva a tiszti főorvos közölte: mivel az embert kizárólag fertőzött állat képes megbetegíteni, a teljes hazai állatállomány védettsége kiiktatná a lépfene kórokozójának közvetítőjét a fertőzési láncból. Embereknek adható védőoltás létezik a világon, ám Európában ezt egyetlen ország sem használja, mivel aránytalanul nagy az immunizálás kockázata a betegség ritka előfordulásához képest – tette hozzá.