Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat; a nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.
Az országosan 45 megőrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él.
A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élőhelyek megőrzését is célul tűzte ki, mivel a veszélyeztető tényezők elsősorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek.
A 160-180 centiméterre megnövő haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények előretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élőhelymegőrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nem csak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.
Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen előforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly. A korábban a közvetlen kipusztulással veszélyeztetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában szintén a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élőhelyén is elvégzik.
A belső-somogyi Baláta-tavon élő aldrovanda helyzetén nem könnyű javítani. A gyűjtők által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különlegesség a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vízű tavakban, folyókban. Az osztályvezető ismertetése szerint a fajmegőrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztő árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínűleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon - jegyezte meg.
A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezőföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévő növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerű élőhelyeit mezőgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élőhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat keretében 50 méteres védőzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetően nem éri növényvédő szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.