Drónok az atomerőműveknél - Nem tudjuk mitől, de félünk

A francia hatóságok október eleje óta regisztrálnak drón látogatásokat különböző atomerőművek körzetében. Az akciót eleinte zöld aktivisták tiltakozásának tulajdonították, de miután november elején öt, egymástól távoli atomlétesítmény területére repültek be közel azonos időben, Párizs készültséget rendelt el és rendkívüli kormányülést tartott az ügyben.

A hatóságok a múlt héten letartóztattak három fiatalt Belleville-sur-Loire közelében, náluk azonban csak egy egyszerű, az interneten 100 euró körüli összegért beszerezhető robotrepülőt találtak, az Independent szerint már most tudható, hogy nem ők felelősek a szofisztikált berepülés-sorozatért. „Repülőgép modellezőnek tűnnek, a náluk talált eszköz csak egy játék, nem éri el a professzionális szintet” – mondta el egy a nyomozásban résztvevő informátor a Le Parisiennek. Becslések szerint akár 400 ezer drón is lehet Franciaországban.

Miközben a kormány hivatalos nyilatkozataiban igyekszik bagatellizálni az eseteket, az Independent úgy tudja, a csendőrség különleges egységei engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a biztonsági kockázatot jelentő drónokat. A Greenpeace arra figyelmeztet, hogy egy közepes méretű drón célba juttathat egy akkora robbanó töltetet, amely már kárt tehet a nukleáris létesítményekben, ezért Párizsnak komolyabban kellene vennie a helyzetet. Ironikus módon sokak éppen a zöld szervezetet vádolták a drón akciókkal, ők azonban cáfolták az állítást, mondván „az atomellenes aktivisták általában technika ellenesek is”.

„Nem akarjuk, hogy a drónok a francia atomerőművek körül repkedjenek” – szögezte le Jay Bregman, a légiszállítási folyamatokat vezérlő Hailo applikáció kifejlesztője a közelmúltban a dublini Web Summit konferencián. Bregman a Drónok harca címen megrendezett panelbeszélgetésen elmondta: a drón-forradalom Európában előbb következik majd be, mint az Egyesült Államokban, a szektort nem az olyan óriások vezetik majd, mint az Amazon vagy a Google, hanem a független kiscégek.

Az Amazon csomagszállításra használná a már tesztelés alatt álló, pilóta nélküli repülőket, miközben a  konferencián résztvevő vállalatok elsősorban speciális célokra készítenek drónokat. Christian Sanz Skycatch nevű cége építőipari- és bányász vállalatok számára készít célgépeket és úgy látja, a legtöbb ügyfél egyelőre csak próbálgatja a berendezéseket, de még nem vásárol drónokat. A drón iparág fejlődése egyenlőtlen: Jonathan Downey, akinek Airware nevű cége autópilóta szoftvereket ír drónokhoz, robbanásszerű fejlődést prognosztizál, Bregman pedig úgy véli, a drón szektor gyorsabban fejlődik majd, mint a PC-k világa harminc éve. A Hailo alapítója odáig merészkedik, hogy a Google-t és az Amazont az IBM harminc évvel ezelőtti önmagához hasonlítja, arra utalva ezzel, hogy a multinacionális mamutcégek most sem lesznek képesek arra, hogy egyeduralkodóvá váljanak ebben az üzletágban.

Azok, akik üzletet látnak a drónokban, elsősorban a túlszabályozástól tartanak, nem véletlen, hogy a gyakorlatilag szabályozatlan piacot jelentő Európát preferálják a szigorú tiltásokat alkalmazó Egyesült Államokkal szemben. Downey, Bregman és a többiek úgy vélik: abszurd ötlet, hogy minden drónt egyénileg kell felügyelni, hiszen megfelelő szervezéssel egy-egy szakértő rengeteg robotpilóta működését ellenőrizheti. „Ha meg kell vizsgálni egy háztetőt, a drón bevetésének olyan egyszerűnek kell lennie, mintha felmásznál egy létrán, hogy megnézd” – fogalmazott a Hailo alapítója. Az Airware biztonsági okokból a NASA-val együttműködésben fejleszt új repülésirányító rendszert, amely a jelenleginél jóval több repülőt képes összehangoltan irányítani.

De még ha az iparágnak a túlszabályozással is kell szembenéznie, az sem jelenti a drónozás halálát; „egy csomó cég születik majd csak azért, hogy biztosítsa a dolog biztonsági hátterét” – jósolta Sanz, aki szerint praktikus oldalról kell megközelíteni a kérdést. „adatbányászok vagyunk és a drónok jelentik ma a légi információgyűjtés legolcsóbb módját”.

Tolvajokat fülelhet le a privát drónhadsereg

Robert Estes, egy mississippi átlagpolgár úgy hangolta össze egy csapatnyi drón működését, hogy azok polgárőrségként őrizhessék a környék biztonságát vagy megtalálják az eltűnt személyeket. „Jó és rossz célra is lehet használni” – fogalmazott Estes, akinek legálisan nem sok lehetősége lesz ezt tesztelni, mivel az Amerikai Légügyi Hatóság a környezettől (repülőtér közelsége, stb.) függően korlátozza a drónok mozgásterét, ez alól egyelőre csak hat filmstúdió és egy olajtársaság kapott felmentést. A szövetségi szabályozás mellett az egyes államok a magánélet védelmére hivatkozva is korlátozzák a robotrepülőzést.