Parlament: készül a nagy pofon a hipermarketeknek

A mai ülésen első napirendi pont volt a kivétel - az a Kiotói Jegyzőkönyv magyar végrehajtása miatti jogharmonizációs feladatokról szólt. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszere után egész más füst volt a téma: jött a trafikcunami.

Elsőként a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges törvénymódosításokat tárgyalták meg. Ezzel létrehoznak egy nagykereskedelmi ellátót, amely a gyáraktól kapja a dohányt, és a kiskereskedők csakis tőle vásárolhatnak.

A hazai dohánypiacon tapasztalható káros magatartások elleni fellépéssel indokolta a dohánytermék-kiskereskedelemre vonatkozó törvény javasolt módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerdán a parlamentben.

Hegmanné Nemes Sára az előterjesztés vitáját megnyitva arról beszélt: a kiskereskedők nem tudják befolyástól mentesen, a piaci és fogyasztói érdekeknek megfelelően beszerezni a dohánytermékeket, ezért szabályozott keretekre van szükség. Szavai szerint azzal, hogy előírják: a kiskereskedők csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított kiskereskedelmi ellátótól vásárolhatnak, megszűnik a kiskereskedők kitettsége a nagykereskedők irányába, és megszűnik az esetenként előírt árukapcsolási kötelezettség is. Arról is beszélt: garantálják azt, hogy a kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét. A piaci változásokra figyelemmel kisebb korrekciókat vezetnek át a dohánytermékek jövedéki adóján, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától - jelezte.

Az ellenzéki felszólalók arról beszéltek: semmi racionalitás nincs a javaslatokban. Az áremelés szerintük 100-130 forint lesz dobozonként az új szabályok mellett. A jobbikos Szilágyi György arról beszélt, hogy a statisztika, amire a kormány hivatkozik, nem azt mutatja, hogy milyen sokan szoktak le a trafikrendszer bevezetése óta, hanem azt, hogy mennyivel nagyobb lett a feketepiac. Többen feltették a kérdést: a Fidesz közelében ki jár jól ezzel a javaslattal? Schiffer András még azt is hozzátette, hogy miközben papíron az a cél, hogy a fiatalokat védjék a dohányzástól, a következő napirendi pontban épp engedni fogják, hogy például jégkrémet is lehessen venni a trafikokban.

Azzal, amit Schiffer említett, a napirend következő trafikügyében lesz szó. Az első tárgyalás után ugyanis a trafiktörvény módosításának vitájával folytatták: ennek a célja a termékkör bővítése. Rágót, cukorkát, BKK-jegyet is lehet vásárolni ezután a trafikokban. Azt is rendezik, hogy az eredménytelen pályázat után nem lesz kötelező új pályázatot kiírni, valamint az eddigi kétezresről háromezresre növelik az új trafikok körzetét. Ezen kívül beleveszik a törvénybe azt is, hogy trafikot be lehet zárni közös megegyezéssel, nem csak felmondással.

Hegmanné Nemes Sára ennek a törvényjavaslatnak a vitanyitójában is arról beszélt: a fő cél a gyerekek egészségének védelme, hogy a fiatalok ne próbálhassák ki a cigit. Azt is mondta: "aki itt dohányzik, annak erősen javaslom, hogy hagyja abba a dohányzást. Én magam nem dohányzom, nincs trafikom, új trafikba be sem tettem a lábam, de a számaikat ismerem."

Miután ezen is túlestek, elkezdtek tárgyalni a dohányipari vállalkozások 2015-ös egészségügyi hozzájárulásáról. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint –, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

Józsa István, az MSZP vezérszónoka szerint jövedékiadó-emelést is beletettek a javaslatba. Szilágyi György a Jobbikból azt mondta, el kell dönteni, mi a cél: ha az, hogy minél kevesebben dohányozzanak, akkor a boltoknak is kisebb forgalmat kell bonyolítaniuk, szerinte ugyanakkor ez a javaslat nem erről szól, hanem újabb szomorú epizódja a trafikmutyinak. Schiffer András pedig azt tanácsolta az államtitkárnak, jelezze a Fidesz kommunikációs gurujainak, ne írjanak olyan indoklást, amiben a két érv kizárja egymást. Schiffer szerint egyes piaci szereplőket mások kárára lehet erősíteni, de akkor ne beszéljenek az egészség védelméről és a dohányzás visszaszorításáról.

A nap utolsó napirendi pontja a kereskedelemmel kapcsolatos törvények átírása. A legérzékenyebb ütés a nagy kereskedelmi láncokra alighanem az a pont, amely szerint a nagyobb forgalmú, napi fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek maximum két évig lehetnek veszteségesek. Ha ezt a veszteségszabályt megszegik, akkor a második ilyen év üzleti jelentésének elfogadása után lényegében automatikusan lehúzhatják a rolót. E szabály alá azok a társaságok tartoznak majd, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk, árbevételük az egymást követő két évben egyaránt meghaladja az 50 milliárd forintot, és mérleg szerint eredményük nulla vagy negatív.

A törvény az árbevétel- és veszteségszabálynál úgy fogalmaz, "bármely két év", ebből viszont nem egyértelmű, hogy a törvény visszamenőleg is értelmezhető, vagy a jövőre vonatkozik.

A másik csapás az a nagyoknak, hogy a tevékenységük 100 milliárd forint napi fogyasztási cikkekből származó árbevétel felett automatikusan erőfölényesnek minősülnek a piaci részesedésüktől függetlenül. A javaslat szerint emellett világörökségi helyszínnek minősülő területen nem lehet hipermarketet, nagyméretű szupermarketet és diszkontot üzemeltetni. A törvénytervezet a már meglévő ilyen üzleteknek 2018-ig hagy időt arra meg eltűnjenek a színről.

A hazai kis- és középvállalkozások védelmét nevezte a törvénymódosítás legfontosabb céljának a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Glattfelder Béla expozéjában arról beszélt, hogy mivel a hatályos szabályok ugyanúgy vonatkoznak a hipermarketekre és a kis családi boltokra, a versenyben a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások hálózatai folyamatosan bővülnek, miközben egyre több kisbolt zár be.

Az államtitkár szólt arról is, hogy egyes kereskedelmi vállalkozások az árak letörése érdekében megengedhetik maguknak, hogy akár több évig is veszteséget termeljenek, ellehetetlenítve a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak részt venni az árversenyben, hiszen a nyereségből kell fenntartani magukat.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) az előterjesztés legvitatottabb pontjának nevezte azt a passzust, amely szerint csak azok az áruházak végezhetnek kereskedelmi tevékenységet, amelyek két egymást követő évben nem veszteségesek. Közölte: erre azért van szükség, mert hosszú távon veszteséges kereskedelmi tevékenység nincs. Ha mégis ez áll fenn, annak az lehet az oka - mondta -, hogy a cég máshol realizálja a magyarországi tevékenységnek eredményét, de azért is veszteséges lehet, mert piacszerzés, a konkurencia kiszorítása miatt ár alatt értékesít, vagyis addig veszteséges, míg tönkre nem teszi versenytársait.