Tízből négy magyar nélkülözésben él

Tízből négy ember nélkülözésben él Magyarországon, vagyis nem jut hozzá azokhoz az anyagi javakhoz, amelyekre szüksége lenne – derült ki a KSH lapunknak küldött adataiból, amelyek hiányoztak a múlt héten közölt, átfogó szegénységről szóló elemzésből. A 40 százalékos anyagi deprivációs ráta ugyan javulást jelent a 2011–2012-es csúcsokhoz képest, amikor az emberek 44 százaléka számított nélkülözőnek, de továbbra is a válság előtti 37 százalék körüli érték felett van.

Az elmúlt öt évben elsősorban a hiteltörlesztési késedelem és a lakással kapcsolatos hátralékok felhalmozása, valamint a váratlan kiadások fedezésének hiánya okozta a romlást, de sokaknak anyagi okból nincs saját autója sem. A válság előtt a lakosság 16,5 százalékának volt hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka, most viszont az emberek negyede küzd fizetési problémákkal. Ebben fontos szerepet játszhatott a munkahelyek elvesztése és a törlesztőrészletek emelkedése. A válság előtt a lakosság kétharmada nem tudott egy váratlan kiadást fedezni, mostanra pedig 75 százalékra ugrott a mutató, mindez pedig jelezheti a középosztály ingatag helyzetét. Az autóhitelek bedőlése abban játszhatott nagy szerepet, hogy mostanra a lakosság 24 százalékának anyagi okokból nincs autója, míg a 2008-ban 20,4 százalékos volt ez az arány.

A lakosság mindössze 0,4 százalékának anyagi okból nincs színes tévéje, 0,9 százaléknak nincs mosógépe és 1,7 százaléknak nincs telefonja. Ebben a három kategóriában az elmúlt években javulást láthattunk. Egyre többen tudnak menni nyaralni is, ám a kétharmadnak még mindig nincs pénze évente egyhetes üdülésre.

A súlyos anyagi depriváció (legalább négy tétel hiányzik a kilenc jóléti elemből) a lakosság 23,9 százalékát érintette a KSH friss elemzése szerint (2014 tavaszi adatfelvétel alapján), ami 2,9 százalékpontos csökkenés egy év alatt, ez az érték azonban még mindig magasabb, mint a válság előtt. Ráadásul az unióban Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő tagállam.

Az Eurostat nyáron kiadott adatai alapján Bulgáriában a lakosság 43, Romániában 28,5, Magyarországon pedig 26,8 százalék volt súlyosan deprivált (az unió hivatala még nem a legfrissebb adatokkal számolt akkor), vagyis a harmadik legrosszabb helyzetben lévő tagállam voltunk. Az EU-ban minden tizedik embert súlyosan deprivált, de a szűkebb régiónkban is jobb a helyzet, mint nálunk: Lengyelországban 11,9, Csehországban pedig 6,2 százalékos a ráta.

A jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló Gini mutató sem fest kedvező képet Magyarországról: a válság előtt csökkent, azóta viszont jelentősen emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a társadalomban egyre nagyobb a szakadék a szegények és a gazdagok között, igaz, 2013-ban nem emelkedett tovább a mutató. A legalsó jövedelmi ötöd – a legszegényebb 20 százalék – aránya már majdnem 10 százalékos, ami 4 százalékpontos emelkedés öt év alatt, miközben a leggazdagabbak aránya 5 százalékról 7-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan csökkent a középosztály. Figyelmezető jel, hogy a relatív jövedelmi szegénység (a medián 60 százalékánál alacsonyabb jövedelműek aránya) évről évre 0,2–0,3 százalékponttal növekszik, és tavaly elérte a 14,6 százalékot.

Ki számít depriváltnak?
Az számít anyagilag depriváltnak, akit a kilenc kategória (hitellel vagy lakással kapcsolatos hátralék, váratlan 66 ezer forintos kiadás fedezése, tévé, telefon, mosógép, autó hiánya, egyhetes üdülésnek, a lakás megfelelő fűtésének, vagy kétnaponta húsétel fogyasztásának a hiánya) közül három érint. A lakosság 40 százalékát legalább három érinti, 24 százalékot pedig minimum négy tétel érint, utóbbiak súlyosan depriváltak. Magyarországon szegénység vagy társadalmi kirekesztés 31,1 százalékot érint, ők azok, akik súlyosan depriváltak, nagyon keveset tudnak dolgozni vagy a medinájövedelem 60 százaléka alatt keresnek.