Az államtitkár szerint nincs itt helye, aki élősködni akar a szociális rendszeren

A Klik tömegesen alkalmaz közmunkásokat olyan pozícióra, amelyeket közalkalmazottakkal el lehet látni - ezzel a témával kezdte az LMP-s Szél Bernadett a nap első felszólalását. Mint mondta, gyakori eset az is, hogy akit közalkalmazottként kirúgnak, azt visszaveszik közmunkára ugyanazért a bérért. Az LMP törvényjavaslatot nyújt be, hogy közalkalmazottat ne lehessen kirúgni azért, hogy utána közmunkással töltsék be a helyét.

Pogácsás Tibor államtitkár azt válaszolta erre: egyértelmúen az a célja a kormánynak, hogy minél több közfoglalkoztatott jusson át az elsődleges munkaerőpiacra. A kormányzatnak nem érdeke az, hogy állami állást közfoglalkoztatottakkal helyettesítsenek - állította. A vizsgálat a Kliknél tart, de "ennek a jelenségnek a tömeges voltát nem találjuk" - mondta.

Burány Sándor (MSZP) az adótörvényekről és a költségvetési javaslatról beszélt - szerinte ezek cserbenhagyják a magyarok többségét, mert csak a legjobban keresőknek kedvez. Tállai András államtitkár azt válaszolta erre: nem a 2016-os, hanem a 2008-2009-es költségvetés hagyta cserben az embereket. Völner Pál, a Fidesz felszólalója is a költségvetésről beszélt - persze ő már arról, hogy az adócsökkentés büdzséje mérsékli a családok terheit.

A jobbikos Szilágyi György arról szólt napirend előtt: Orbán Viktor őszödi beszéde volt, amikor beismerte, hogy személyesen döntött a pályázatok sorsáról (azóta a kormány már arról beszél, hogy nem a győztesek kilétéről döntöttek, csak átnézték a pályázatokat). A képviselő szerint Orbán bűncselekménnyel vádolta saját magát. Fónagy János államtitkár szerint "ez ellen nem kell érvet mondani, ez egyszerűen nem igaz".

A KDNP-ből Harrach Péter a családi csődvédelem tervét mutatta be. Mint mondta, ha az adós a csődvédelmet választja, akkor első körben önállóan tárgyalhat a hitelezőkkel egy egyezség érdekében. Ha viszont nem jön létre megállapodás, a bíróság határozhat meg az adós számára egy ötéves törlesztési tervet.

A mai ülésnek mindössze két napirendi pontja volt, igaz, így is órákon át kérdezhetik a képviselők a kormány. Előbb másfél órán keresztül a kérdések voltak napirenden, majd további egy órán át azonnali kérdésekkel folytatták a munkát.

Sallai R. Benedek (LMP) arról kérdezte a kormányt: várható-e, hogy csökkentik a tömegközlekedés adóját, vagy adókedvezményeket adnak? Tállai András gyakorlatilag nemet mondott - az államtitkár pontosan azt válaszolta: elsődleges a személyi jövedelemadó csökkentése, ezután jöhet az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. A tömegközlekedési áfacsökkentés csak ezután jöhet a sorban.

A jobbikos Egyed Zsolt az ápolók rossz munkakörülményeiről kérdezte a kormányt. Rétvári Bence arról beszélt válaszában: 2010 óta már pozitív irányba próbálta a kormány az eseményeket befolyásolni, igaz, a munkájukhoz méltó bérektől még így is távol állnak az egészségügyi dolgozók.

Megfelelőnek találja-e a brókerbotrány kezelését a kormány? Ezt kérdezte a jobbikos Volner János varga Mihálytól.  Anemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: a kormány fő célja az volt, hogy visszaálljon a pénzügyi bizalom. A károsult magánszemélyek és cégek kárrendezéséről gyorsan döntöttek - közölte. Arra is szükség van azonban szerinte, hogy az MNB határozottabban tudjon fellépni.

"A téma több komolyságot igényel annál, mint ha egy volt amerikai nagykövet meglehetősen zavaros beszámolójára alapoznánk” - ezt válaszolta Lázár János egy azonnali kérdésre. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérdezte: igaz-e, hogy Orbán Viktor személyesen dönt az EU-pályázatok sorsáról. A miniszter szerint "csak egy amerikai meseirodalomrészt olvashatunk a volt nagykövet asszony keresetkiegészítő tevékenysége részeképpen, amire nem alapoznék parlamenti vitát”.

Szóba került a menekültügy is. Kontrát Károly államtitkár erről azt mondta egy azonnali kérdésre válaszolva: "akik a hazájukban nincsenek veszélyben, akik csak előnyt remélnek a magyar szociális rendszertől, akik élősködni akarnak, azoknak itt nincs helye".