Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint a helyieket szolgálja a beruházás

Az elmúlt hetekben ismét felerősödtek a szakmai és politikai viták a Liget Budapest projekttel kapcsolatban. Elképzelhetőnek tartja, hogy a beruházás nem jelenlegi tervek szerint valósul meg, és például a Magyar Nemzeti Galéria a Várba kerül?

A projekt előkészítésével eltelt 3,5 év alatt sok területet megvizsgáltunk, mint az új múzeumépületek optimális helyszínét, köztük volt a Vár is, de összességében – saját például múzeumi tradíciói és gazdag intézményi kínálata miatt – a Városliget bizonyult a legjobbnak. A Liget megújításának és fejlesztésének előkészítését folyamatosan viták övezik, de ez teljesen természetes egy ekkora léptékű beruházásnál. Ilyen nagyszabású kulturális fejlesztés utoljára száz éve volt Magyarországon. A Lánchíd és az Országház építése is hihetetlen viták kereszttüzében állt. Kell? Nem kell? Oda kell? Nem túl drága? Miért éppen erre költünk? – ezek a kérdések mind-mind akkor is felvetődtek, és a viharok a megépülés után is csak lassan csitultak el. Ma pedig már minden magyar ember büszkeségének tárgya ez a két építmény. Ezt fogjuk megélni a Liget Budapest fejlesztéseivel is. Az ellenzők állításainak egy része ráadásul nem valós tényeken alapul. Tipikusan ilyen a zöldterület kérdése. Azokkal a hatásos, ámde hamis lózungokkal, hogy itt csökkentik a zöldfelületet, tönkre teszik Budapest zöld tüdejét, lebetonozzák a ligetet, nyilvánvalóan könnyű mozgósítani, hiszen minden jóérzésű ember azt fogja mondani, hogy neki ez nem tetszik, ez ellen tenni kell. Ezzel lehet tábort gyűjteni a projekt ellen, csak ügyelni kell arra, nehogy szembesüljenek az emberek a tényekkel. A tény ugyanis az, hogy a Liget zöld területe nem csökkenni, hanem több tízezer négyzetméterrel nőni fog, és aránya a jelenlegi 60-ról 65 százalékra emelkedik.

A zuglói önkormányzat múlt héten arról döntött, hogy támogatják a meglévő épületek felújítását, a közlekedés átszervezését, a park rendbetételét, de az új múzeumok megépítését ellenzik. Befolyásolja ez bármiben a projekt sorsát?

Semmiben. A jogszabályok szerint a fővárosi önkormányzat kezében van a döntés, és ők már tavaly elfogadták a városligeti építési szabályzatot. A XIV. kerületi önkormányzat valójában egy politikai deklarációt adott ki ezzel a döntéssel. Egyébként valószínűleg azért is tették ezt meg könnyen, mert tudták, hogy nincs különösebb tétje. Bármikor megbizonyosodhattak volna arról, mit tartalmaznak a tervek, és hogy állításukkal ellentétben nem csökkenni, hanem nőni fog Liget a zöldfelülete, de nem tették. Nyilván nem is akarták, mert attól kezdve a projekt ellenzői elvesztenék a legfőbb érvüket, amivel tábort tudnak toborozni maguk mögé.

Nem csak balról támadják a projektet. Zoboki Gábor építész, akit meghívtak a Magyar Nemzeti Galéria zárt tervpályázatára, gyakorlatilag afféle ellenállóként a Várba tervezte a komplexumot, holott a kiírásban a PeCsa szerepelt helyszínként.

Zoboki Gábor fellépése azért lep meg, mert korábban az övé volt az egyik mérvadó vélemény, ami alapján megváltoztattuk az alapkoncepciót. Két évvel ezelőtt azt javasolta nekünk, hogy semmiképpen ne sorban egymás mellett legyenek az új múzeumok az Ötvenhatosok terén, pedig elfértek volna. Azt mondta, hogy egy részüket be kell vinni a Ligetbe és mi megfogadtuk a tanácsát. Ezért aztán őszintén meglepett a mostani vehemens ellenzése. Nem lett volna baj ez sem, ha előre közli, mert mikor felkértem a meghívásos pályázatban való részvételre, én megkérdeztem, hogy tudja-e vállalni ezekkel a feltételekkel, és azt mondta, hogy igen. Építészkörökben nyílt pályázaton, ahol az ember nem vesz el helyet más elől, teljesen legitim az ilyen demonstratív, „ellenpályázati” magatartás, ami automatikus kizárást von maga után. Ez viszont egy meghívásos kiírás volt, ahová két magyart hívtunk meg, így itt egy „félrepályázó” ténylegesen elvett egy helyet olyan építészektől, akik szívesen indultak volna. Zoboki Gábor pályázaton kívül is elmondhatta volna a véleményét bárhol és bármikor. Ez így nem volt korrekt a magyar építésztársadalommal szemben.

Valójában meddig tarthatnak még a viták?

Magyarországot ismerve: akármeddig.

A projektet azonban gyakorlatilag semmi nem áshatja alá?

Ilyet senki nem állíthat teljes bizonyossággal. Nyilvánvaló, hogy jöhet akár egy olyan negatív világgazdasági fordulat, ami átír minden forgatókönyvet, de ha nem jön, akkor a Liget Budapest megvalósul.

A KPMG hatástanulmányát is sokan kritizálták. A nemzetközi példák is azt mutatják – így volt az athéni olimpia esetében is – hogy a nagy tanácsadó cégek előrejelzéseinek az óriásberuházások kapcsán olykor vajmi kevés köze van ahhoz, ami valójában bekövetkezik. Nem tartja irreálisan magasnak azt a becslést, hogy évente egy millióval nő a vendégéjszakák száma és 300 ezer új külföldi turista érkezik a fővárosba?

A tanulmányok olykor tévedhetnek, elég csak megnézni a 4-es metró tervezett utasforgalmi adatait. Ha a Liget esetében megnézzük a számokat, látható, hogy ezek visszafogott, konzervatív becslések. Európában sehol nincs még egy hely, ami képes lenne ennyire sokrétű és magas szintű szórakozást, kulturális és zöldfelületi kikapcsolódási lehetőséget nyújtani. Már nagyon régen nem csak a múzeumokról beszélünk, hiszen a Liget Budapest projekt keretében az Állatkert hamarosan Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnokával bővül. A Széchenyi Fürdő a kontinens egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, és itt van az egyik legnagyobb területű szabadtéri műjégpálya is, nem beszélve a 8-10 különböző tematikájú múzeumról. Ebből az egyedülálló városi szövetből egy 21. századi fejlesztéssel olyan új brandet tudunk csinálni, ami egy jelentős turisztikai többletvonzerőt biztosítana Budapestnek a családi „city-breakek”, azaz hosszú hétvégék piacán. Ez azért fontos, hogy a fejlesztésbe betett közpénzek megtérülhessenek. Erre esély sincs, ha múzeumokat a városban szétszórtan telepítjük… Jelenleg 2,7-2,8 millió olyan külföldi turista érkezik évente Budapestre, aki legalább egy vendégéjszakát eltölt a városban. Prágában ez a szám évente 4,5 millió, Bécsben pedig 6 millió. Jelenleg Budapest – kellő számú és színvonalú egyedi turisztikai brand híján – messze a vetélytársai és saját lehetőségei mögött kullog. A KPMG tanulmánya a Liget Budapest hatásának évi 300 ezer többletturistát prognosztizál, azaz mintegy 10 százalék lenne a növekedés. Ha belegondol, mekkora hatása van a romkocsma negyednek, vagy hogy a Sziget Fesztivál egy hét alatt akár 100 ezer külföldit is képes idevonzani, akkor a Liget esetében kalkulált napi 800 olyan új külföldi turista, aki legalább egy éjszakát eltölt kereskedelmi szálláshelyen, nem irreálisan magas szám. A Városligetnek jelenleg évi 4,5 millió látogatója van. A KPMG azzal számol, hogy ha a Liget Budapest már ismert brand lesz, ez a budapesti, vidéki és a külföldi látogatókat is beleértve 6,2 millióra – azaz nagyjából 50 százalékkal emelkedik – 2019-20-tól. A Városliget most egy rosszul karbantartott és alulhasznált park: egy látogatóra 600 négyzetméter terület jut, ami lényegesen nagyobb, mint máshol Európában. Amsterdam híres 150 éves közparkja, a Vondelpark például, ahol semmilyen intézmény nincs, és területe a Városligetének fele, évente 10 millió látogatót fogad.

A P+R parkoló megszűnik majd az Ötvenhatosok terén, és az érdemi tömegközlekedés lényegében a kisföldalattira korlátozódik. Hogyan jutnak ki a turisták a Ligetbe?

A kisföldalattinak lesz egy új megállója a Hermina útnál. Az emberek többsége egyébként nem gépkocsival érkezik, hanem tömegközlekedéssel, biciklivel. A tervezett új mélygarázsok pedig – például az Állatkertnél vagy a Közlekedési Múzeumnál és az Ötvenhatosok tere alatt –, összességében ugyanakkora kapacitásúak lesznek, mint a jelenlegi felszíni, a Ligetet terhelő és csúfító felszíni parkolóhelyek. Számomra egyébként is furcsa, hogy a Liget egy részét praktikusan közparkolónak használjuk, napi mintegy 2,5 ezer autóval. Ez ellen például a Liget Projekt állítólagos zöldfelület-csökkentése ellen tiltakozók sosem emelték fel a szavukat. Ahogy az ellen sem, hogy ezen a közparkon átmegy egy autópályára le- és felvezető forgalom, amit napi 10-15 ezer autónyi környezeti terhelést jelent. Ezt is meg fogjuk szüntetni.

Az évi 300 ezer új turista zöme viszont nyilvánvalóan a tavaszi-nyári időszakban koncentrálódik majd.

A jelenlegi alacsony parkhasználati számok mellett ez sem jelentene semmiféle problémát, ám mi ki fogjuk terjeszteni a szezont. Megszervezzük például a Budapesti Adventet a Városligeti-tó körül. Ez a rendezvénysorozat november közepétől januárig vonzza majd a turistákat a városképbe illő pavilonokkal, színvonalas gasztrokínálattal. Mindez beszorítva a Vörösmarty térre sosem tudott a bécsi adventi vásárhoz hasonló kaliberű eseménnyé válni. A Ligetben viszont ott a 10 ezer négyzetméteres korcsolyapálya, háttérben a Vajdahunyad várral, ami szerves része lesz a brandnek. A Vörösmarty téri helyszín is megmarad majd, a kettőt a kisföldalatti köti majd össze.

Folyamatosan önálló márkaként emlegeti Liget Budapestet. Mi a biztosíték arra, hogy az embereknek kell majd ez a „termék”?

Kedvenc példám a romkocsma negyed, ami egyetlen fillér állami támogatás nélkül jött létre, és ma már Amerikától Ausztráliáig vonzza a fiatalokat. Ők nem azért jönnek Budapestre, mert máshol nem tudnának meginni egy sört. A brand miatt jönnek. Egy-egy vendéglátóhelyen semmi olyasmi nem várja őket, amit ne kaphatnának meg Nyugat-Európában akár háromszor ilyen jó színvonalon, de a romkocsma negyed imidzse sehol máshol nincs meg. Ugyanilyen, a maga területén egyedülálló brandet fogunk létrehozni a Liget Budapesttel is. Jó egy éve együtt dolgozunk az IBM-mel. A cég egy vezető európai okosváros projektet akar csinálni a Ligetből. Nemcsak az intézményüzemeltetés, hanem az élmények terén is: amikor a látogatók belépnek majd ide, az infokommunikáció, a mobilalkalmazások teljesen egyedi világába kerülnek, ami elvarázsolja őket. A 19. és a 21. század fog itt találkozni nagyon magas színvonalon.

Mi történik, ha mégsem hozzák a számokat?

Még egyszer mondom: mértéktartóak a számok, és a mai trendek messzemenően alátámasztják őket. A turisztikai vonzerő azonban csak az egyik, és nem is a legfőbb eleme a fejlesztésnek. A Liget Budapest egész más, mint például az athéni olimpiai óriásberuházás, aminek számos elemét az esemény után lehetetlen volt hasznosítani. Nem Patyomkin-falut építünk. A külföldi turistákra szükség van a megtérülés miatt, de az, hogy felújítjuk a múzeumainkat és újakat építünk, kibővítjük az Állatkertet, növeljük a Városliget zöldfelületét és felújítjuk a játszótereit, sportpályáit, alapvetően a helyieket fogja szolgálni. Azokat, akik eddig még nem jártak ide, de a megújítást követően járni fognak, vagy jártak nagy ritkán, de gyakrabban fognak. Elsősorban persze a mindennapi Ligethasználók és a környékbeliek járnak majd jól a fejlesztésekkel, és a környék ingatlanárainak növekedéséből is ők profitálnak majd.

Tehát esély van a megtérülésre, de biztosíték nincs?

Tökéletes biztosíték semmire nincs. Senki nem tudja megmondani, hogy holnapután milyen gazdasági klíma lesz a világban. Mivel azonban mértéktartóak a számaink, nincs okunk aggodalomra. A KPMG nemzetgazdasági szinten tíz éves megtérüléssel számolt, de ha ez 10-15 éven belül megtörténik, már az is kiváló eredmény lesz.

Mikor kezdődhet az építkezés?

Az első látványos elem a bontási munkák kezdete lesz. Ide tartozik a Petőfi Csarnok, a Közlekedési Múzeum régi épületének és a Hungexpo irodaépületeinek elbontása. Sokan nem is tudják, hogy a fák között a hatvanas-hetvenes évek szörnyű dobozépületei bújnak meg. Ott, ahol a Magyar Zene Háza lesz. A bontások év végén kezdődnek, a tényleges építkezés pedig 2016 első felében.

Mennyi pénzből gazdálkodhatnak jelenleg?

Erre az évre 15,8 milliárd forint van elkülönítve, de jövőre ennél lényegesen többet tervez a költségvetés. Az összesen 150 milliárdos büdzsé mintegy felét az új múzeumokra, a fennmaradó részt egyéb projektekre – például parkfelújításra, az Állatkert bővítésére, a Közlekedési Múzeum felújítására – fordítjuk.

Nem iszonyatosan erőltetett a menet? Nem tart attól, hogy csúszni fog a projekt, és nem adják át a Liget Budapestet a választások tavaszán?

Valóban erőltett a menet, de az előkészületek három és fél éve kezdődtek, s ha beadjuk a kivitelezési terveket, immár jól előkészített, tiszta jogszabályi terepen, gyors ritmusban zajlanak majd az események. Feszes tempóban, 2016 első félévi kezdéssel ezek az épületek megépíthetőek. A park egésze nyilvánvalóan nem fog tudni elkészülni 2018 tavaszára, de ha őszre lesz meg, akkor sem történik semmi. 2018 tavasza nem fétis. Az a lényeg, hogy a végeredmény legyen jó. Annyi bizonyos, hogy egyetlen olyan magyar cég sincs, ami képes lenne az egész projektet egyedül kivitelezni. Külön-külön kiírjuk majd a közbeszerzéseket az egyes épületekre, és lehetséges, hogy be kell vonni a külföldi piacról, ha mást nem is, munkaerőt. A projekt mérete miatt nem véletlen, hogy a KPMG hatástanulmánya már az építkezés alatt számolt annak gazdaságélénkítő hatásával.

-->