A foglalkoztatottak létszáma 3,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál a nyári hónapokban, vagyis június és augusztus között, így elérte 4 millió 251 ezer főt. Az összességében 134 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac közel 60 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 61 ezer fővel bővült, miközben külföldi telephelyen 13 ezer fővel dolgoztak többen – derült ki a KSH adataiból. A foglalkoztatottak közül 4 millió 215 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 64,5 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 39 ezer fővel, 304 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 6,7 százalékra csökkent. Ugyanakkor a munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónapról 19,2 hónapra nőtt, a munkanélküliek 48,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. augusztus végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 15,6 százalékkal, 339 ezer főre csökkent.
A foglalkoztatás több mint 130 ezres, éves szintű bővülése azt mutatja, hogy sikeresen teljesült az 5 évvel ezelőtt erre vonatkozóan meghirdetett gazdaságpolitikai cél: ma már félmillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben - mondta. Ebből a növekményből körülbelül 320 ezer munkahely jött létre az elsődleges munkaerőpiacon (ebbe a közmunkások nélküli közszféra is benn van), 150-160 ezer között volt a közfoglalkoztatottak létszáma, és 50-60 ezren külföldön vállaltak munkát.
"Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik" - emelte ki Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. "Szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta" - véli Suppan.
A KSH közleménye szerint a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 24 ezer fővel, 155 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,1 százalékponttal, 6,3 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 15 ezer fővel, 149 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal, 18,2 százalékra csökkent, jóllehet a munkanélküliek több mint egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,7 százalékponttal, 5,8 százalékra, utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 5,4 százalékra.
A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 69,5 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,7, a nőknél 62,5 százalék.
Suppan Gergely úgy kalkulál, hogy idén 6,9-7 százalékra, jövőre 6,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról.
A foglalkoztatás több mint 130 ezres, éves szintű bővülése azt mutatja, hogy sikeresen teljesült az 5 évvel ezelőtt erre vonatkozóan meghirdetett gazdaságpolitikai cél: ma már félmillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben - mondta. Ebből a növekményből körülbelül 320 ezer munkahely jött létre az elsődleges munkaerőpiacon (ebbe a közmunkások nélküli közszféra is benn van), 150-160 ezer között volt a közfoglalkoztatottak létszáma, és 50-60 ezren külföldön vállaltak munkát. Forrás: KSH -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.