Újabb változásokat hoz a vállalatok számára a versenyjog módosítása

Nem okozott fennakadást a vállalati tranzakciók menetében, hogy már egy éve nem hajtatható végre fúzió a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének kézhezvétele előtt. – hangzott el a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Irodának a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesületével (ACCE) közösen tartott konferenciáján.

Jövőre újabb jelentős versenyjogi jogszabályváltozás várható, amelynek a rendelkezéseit megsértő kiskereskedelmi láncok akár árbevételük tíz százalékáig terjedő bírsággal nézhetnek szembe. Az immár 25 éves versenyhivatal egyre szigorúbban lép fel a jogsértőkkel szemben, miközben aktívan segíti a kis- és középvállalatokat (kkv) a szabályoknak való megfelelésben.

Több mint egy év telt el a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt) fúziókontroll szabályainak 2014. július 1-én hatályba lépett legutóbbi érdemi módosítása óta. A változás eredményeként a cégek nem hajthatják végre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyéhez kötött tranzakcióikat ezen engedély kézhezvételét megelőzően, amely tilalom megszegése súlyos bírságot vonhat maga után. A vállalkozások korábban – saját kockázatukra – a hatósági döntés előtt is végrehajthatták a tranzakciót, feltéve, hogy az engedély iránti kérelmüket határidőn belül benyújtották a GVH-hoz.

„A várakozásoknak megfelelően a törvénymódosítás nem okozott komoly gyakorlati nehézségeket az elmúlt év tranzakciói során. Számos jogrendszerben, ideértve az Európai Unió versenyjogát is, már régóta érvényesült a végrehajtási tilalom e formája, így a tranzakciók nemzetközi vonatkozása miatt, illetve a felek óvatosságának köszönhetően az esetek többségében eddig is megvárták a GVH döntését az ügylet lezárása előtt” – mondta el Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker & McKenzie budapesti irodájának vezetője, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke.

Hamarosan két éve hatályos ugyanakkor az a szabály, amely lehetőséget ad a kormány számára, hogy egyes tranzakciókat - azok nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánításával - kivegyen a magyar fúziókontroll szabályai alól. A kormány több esetben is élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt időszakban, elsősorban energetikai cégek és bankok állam vagy állami tulajdonú vállalkozások általi megvásárlását minősítve nemzetgazdasági jelentőségűnek. A tranzakciók értéke alapján ezen felvásárlásoknál is szükség lett volna a GVH jóváhagyására, azonban a minősítéssel már nem volt szükség a hatóság engedélyére, ami felgyorsította e tranzakciók zárását, illetve végrehajtását.

Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke előadásában arra utalva, hogy a GVH idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját aláhúzta, hogy a GVH eddigi működése során mindig is igyekezett figyelemmel kísérni az aktuális piaci viszonyokat és trendeket. Mindez megfigyelhető a GVH idei, 2015-ös jogalkalmazási gyakorlatán is.

Az internetes kereskedelem egyre növekvő jelentőségét felismerve a GVH határozottan fellépett például a kontaktlencsék online kereskedelmének korlátozásával szemben, a kártyatársaságok közti verseny fenntarthatóságát szem előtt tartva segítette a kisebb értékű vásárlások gyors és készpénzkímélő fizetési megoldásának, az érintésmentes fizetési rendszernek az elterjedését, és a hazai kézműves sörfőzdék térnyerésének támogatása érdekében beavatkozott a magyarországi sörpiac szerkezetébe előírva a nagy sörgyárak kizárólagos sörszállítási szerződései mértékének csökkentését.

Emellett megfigyelhető, hogy miközben a GVH egyre határozottabban fellép a jogsértőkkel szemben, amely egyrészt a GVH eljárását jogtalanul akadályozókkal szemben nyilvánul meg másrészt a GVH egyre többféle jogi eszközt alkalmaz a fogyasztókat megkárosítókkal szemben (pl. felszámolások kezdeményezése, büntető feljelentések tétele, közérdekű perek indítása) addig aktívan segíti a KKV-k megfelelését, melyben a Tpvt. legújabb módosítása is támogatja a figyelmeztetés szankciójának megteremtésével.

„További jelentős jogszabály-változásokra számíthatunk a versenyjog területén” – hívta fel a figyelmet Vörös Péter, a Baker & McKenzie versenyjogász partnere. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLIV. törvény (Kertv.) legutóbbi, jövő év január 1-én hatályba lépő módosítása alapján, a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi piacán gazdasági erőfölényben lesznek a 100 milliárd forintnál magasabb árbevételű láncok, ez pedig szigorúbb kötelezettségeket ró majd az érintett vállalkozásokra.

„A törvény eddig is tiltotta az úgynevezett jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedők, elsősorban az országos kereskedelmi láncok számára azokat a magatartásokat, amelyek a beszállítóikkal szemben visszaélésszerűnek minősültek. A módosítás folytán azonban az érintett kereskedők még szélesebb körben lesznek kötelesek arra, hogy a piac egyéb résztvevőivel, így például versenytársaikkal szemben tartózkodjanak a versenyjog által tiltott magatartásoktól. E szabály megsértése esetén ugyanis a GVH a kiskereskedelmi lánc, illetve cégcsoport éves árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat.” – tette hozzá a szakember.