Visszalépett Nagy-Britannia: nem bombázza az Iszlám Államot Szíriában

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap bennfentes kormányzati forrásai szerint az RAF bevetéseinek szíriai kiterjesztéséről tervbe vett alsóházi szavazást nem tartják meg, mivel David Cameron miniszterelnök nem tudta megnyerni az ellenzéki Munkáspárt elégséges számú képviselőjét a terv támogatásának, ráadásul a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi padsorain belüli ellenállást sem sikerült leszerelni. Így felmerült az a veszély, hogy a Konzervatív Párt 12 fős alsóházi többsége önmagában nem lett volna elegendő a kormányzati indítvány elfogadtatásához.

A The Timesnak nyilatkozó kormányzati források szerint a tory frakción belüli ellenkezés miatt legalább 40 munkáspárti képviselőt kellett volna meggyőzni ahhoz, hogy a szíriai brit fegyveres fellépésről tervezett alsóházi szavazás a kormány szempontjából biztosan sikerrel végződjön. Ennyien azonban nem voltak hajlandók szembefordulni a Labour vezére, Jeremy Corbyn által meghirdetett hivatalos politikával, amely elveti a brit katonai beavatkozást Szíriában.

Nagy-Britannia nem vesz részt az Iszlám Állam elleni szíriai légi hadműveletekben, mivel a brit parlament csak a terrorcsoport iraki állásai elleni támadásokra adott felhatalmazást, az RAF tevékenységének szíriai kiterjesztéséről szóló kormányzati indítványt ugyanakkor már több mint két éve elvetette.

A konzervatív párti brit kormány az elmúlt hónapokban igyekezett ismét széles - lehetőleg összpárti - parlamenti támogatást szerezni ahhoz, hogy az RAF végrehajthasson bevetéseket az Iszlám Állam ellenőrizte szíriai területeken is, ám a keddi sajtóértesülés alapján ez továbbra sem sikerült, sőt az alsóház külügyi bizottsága éppen keddre elkészült jelentésében külön fel is hívta a brit kormány figyelmét a légi hadműveletek szíriai kiterjesztésének potenciális kockázataira.

A bizottsági jelentés szerint a szíriai bevetések esetleges eredményein jóval túltesznek azok a kockázatok, amelyek a beavatkozás nem egyértelmű jogi megalapozottságából, a szíriai politikai káoszból és mindezek diplomáciai árából eredhetnek. Az alsóház külügyi bizottsága szerint Nagy-Britanniának nem szabad úgy katonai akcióba kezdenie Szíriában, hogy nincs koherens nemzetközi stratégia az Iszlám Állam legyőzésére és a szíriai háború lezárására.

Nagy-Britanniában már abból is komoly - máig tartó - belpolitikai vita támadt, hogy az RAF a nyár végén rakétákkal felfegyverzett drónnal megölte az Iszlám Állam két brit állampolgárságú - hírszerzési értesülések szerint nagy-britanniai terrortámadásokat szervező - tagját Szíriában.