Kinek a felelőssége a klímaváltozás?

Párizs Komoly együttműködésre és elszántságra lenne szükség a most zajló párizsi klímacsúcson, hogy a föld jövője biztonságban legyen. A szakemberek szerint a világ vezetőinek abban kellene megállapodniuk, hogy jelentősen visszafogják országaik szén-dioxid kibocsátását, ezzel lassítva az éghajlat változását. De ez nem lesz egyszerű.

A sajtóban rendre felröppennek a hírek, hogy a klímaváltozás nem is létezik, vagy ha van is, az természetes folyamat. Az ilyen nézeteket – vélhetően gazdasági okok miatt – politikusok is osztják, a kérdés állandó vitatéma az amerikai elnökválasztási kampányban is. Legutóbb, 2012-ben például a republikánusok akkori elnökjelöltje, Mitt Romney mondta: „Nem tudjuk, mi okozza a klímaváltozást”. Pedig a tudósok 95 százaléka már egyetért abban, hogy az emberiség, és elsősorban az ipar által kibocsátott szén-dioxid a felelős.

A klímaváltozást alapvetően tagadók egyébként nagyon eltévedtek, az éghajlat ugyanis folyamatosan változott, már az emberiség megjelenése előtt is.

– A folyamat dinamikája a fontos – mondta a Vasárnap Reggelnek Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója. – A sarki jég olvad, de ez nem példa nélküli. Hiszen százmillió évekkel ezelőtt a bolygó például jégmentes volt. Ezért az a fontos, milyen tempóban megy végbe a változás. A mérések pedig azt mutatják, ez túl gyors.

A múlt évszázad eleje óta a föld átlaghőmérséklete 1 Celsius-fokot nőtt. A kérdés tehát az, hogy a földtörténeti léptékkel mérve hirtelen változást mi okozza. A természetes folyamatok – vulkánkitörések, erőteljesebb naptevékenység, stb. – ezt nem indokolják. Árulkodó viszont, hogy száz év alatt a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége 40 százalékkal nőtt. Bár a folyamat összetett, de leegyszerűsítve a legvalószínűbb az, hogy a szén-dioxid nem engedi a föld felszínéről visszaverődő napsugarakat kilépni a világűrbe, így azokat foglyul ejti a légkörben – üvegházhatást okoz –, s ez melegíti a bolygót.

A klímaváltozást elvetők gyakran azzal is érvelnek, hogy a sarki jég nem csökken. Ez rossz érv. Hiszen a hőmérséklet egyes helyeken valóban csökkenhet – a fontos, hogy globálisan mi a helyzet.

– A déli sarkon előfordulhat, hogy időszakosan vastagodik a jég, de az igazi probléma, hogy az északin tendenciózusan olvad – magyarázta Pongrácz Rita. – Márpedig ezen a féltekén az emberiség nagyobb része él, a probléma a többséget érinti.

Azt halljuk, a felmelegedés elsősorban a tengerparton élőket sújtaná a vízszint emelkedésével, ám ez is túl egyszerű megközelítés. Magyarország szintén veszélyben van, hiszen a változás időjárási szélsőségekhez vezet, amelyek a világ legtöbb pontján jelentkeznek. Gondoljunk csak arra, hogy itthon nyáron egymást érték a hőhullámok nyáron, az elmúlt egy évtizedben pedig többször is megéltük az „évszázad árvízét”.