Kinek a felelőssége a klímaváltozás?
Párizs Komoly együttműködésre és elszántságra lenne szükség a most zajló párizsi klímacsúcson, hogy a föld jövője biztonságban legyen. A szakemberek szerint a világ vezetőinek abban kellene megállapodniuk, hogy jelentősen visszafogják országaik szén-dioxid kibocsátását, ezzel lassítva az éghajlat változását. De ez nem lesz egyszerű.
A sajtóban rendre felröppennek a hírek, hogy a klímaváltozás nem is létezik, vagy ha van is, az természetes folyamat. Az ilyen nézeteket – vélhetően gazdasági okok miatt – politikusok is osztják, a kérdés állandó vitatéma az amerikai elnökválasztási kampányban is. Legutóbb, 2012-ben például a republikánusok akkori elnökjelöltje, Mitt Romney mondta: „Nem tudjuk, mi okozza a klímaváltozást”. Pedig a tudósok 95 százaléka már egyetért abban, hogy az emberiség, és elsősorban az ipar által kibocsátott szén-dioxid a felelős.
– A folyamat dinamikája a fontos – mondta a Vasárnap Reggelnek Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója. – A sarki jég olvad, de ez nem példa nélküli. Hiszen százmillió évekkel ezelőtt a bolygó például jégmentes volt. Ezért az a fontos, milyen tempóban megy végbe a változás. A mérések pedig azt mutatják, ez túl gyors.
A múlt évszázad eleje óta a föld átlaghőmérséklete 1 Celsius-fokot nőtt. A kérdés tehát az, hogy a földtörténeti léptékkel mérve hirtelen változást mi okozza. A természetes folyamatok – vulkánkitörések, erőteljesebb naptevékenység, stb. – ezt nem indokolják. Árulkodó viszont, hogy száz év alatt a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége 40 százalékkal nőtt. Bár a folyamat összetett, de leegyszerűsítve a legvalószínűbb az, hogy a szén-dioxid nem engedi a föld felszínéről visszaverődő napsugarakat kilépni a világűrbe, így azokat foglyul ejti a légkörben – üvegházhatást okoz –, s ez melegíti a bolygót.
A klímaváltozást elvetők gyakran azzal is érvelnek, hogy a sarki jég nem csökken. Ez rossz érv. Hiszen a hőmérséklet egyes helyeken valóban csökkenhet – a fontos, hogy globálisan mi a helyzet.
– A déli sarkon előfordulhat, hogy időszakosan vastagodik a jég, de az igazi probléma, hogy az északin tendenciózusan olvad – magyarázta Pongrácz Rita. – Márpedig ezen a féltekén az emberiség nagyobb része él, a probléma a többséget érinti.
Azt halljuk, a felmelegedés elsősorban a tengerparton élőket sújtaná a vízszint emelkedésével, ám ez is túl egyszerű megközelítés. Magyarország szintén veszélyben van, hiszen a változás időjárási szélsőségekhez vezet, amelyek a világ legtöbb pontján jelentkeznek. Gondoljunk csak arra, hogy itthon nyáron egymást érték a hőhullámok nyáron, az elmúlt egy évtizedben pedig többször is megéltük az „évszázad árvízét”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.