Sikeres öregség várhat a kutyákra

Húsz kutyát tanítottak már meg arra, hogy az MR (mágneses rezonanciás) berendezésben 6-8 percig mozdulatlanul feküdjenek. Ők húszan lesznek a legfontosabb szereplői annak a kutatásnak, amely májusban kezdődik az ELTE Etológia Tanszékén és az emberrel együtt élő kutyák sikeres öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten. Szeretnék megtudni mitől öregszenek a kutyák és azt is, hogy fajtánként van-e ebben különbség.

A kutatás lehetővé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A kutya, mint társállat, számos ökológiai, etológiai és élettani szempontból hasonlít az emberhez, ezért természetes biológiai modellje az emberi öregedésnek. Ráadásul, mivel ugyanazok a káros környezeti tényezők - vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód, stb. - érik a kutyákat, mint az embereket, így számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenség vizsgálata is lehetővé válik.

Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője 1994 óta foglalkozik kutyák viselkedésének vizsgálatával. Azt mondta: a 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az időskori emberi demenciának megfelelő zavarokat mutat. Romlik a térbeli tájékozódásuk, jellemzővé válnak a szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, nehezebben ismerik fel a családtagokat, ingerlékenyebbek, problémák lehetnek újra a szobatisztasággal.

Ezt szinte minden kutyatartó tapasztalhatja, ha megöregszik a kedvence, ám a tudósok szeretnék tudományosan is rögzíteni, az öregedéssel megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokkal együtt. Olyan módszertant szeretnének kidolgozni, amelynek segítségével a kutyáknál is mérni tudják a hanyatlás állomásait.

A program májusban indul, és ahogy azt a kutatás vezetője elmondta, szeretnék lefektetni a „kutya-gerontológia” alapjait. Ennek érdekében több száz kutyát vonnak be a vizsgálatokba, de közülük az a húsz a legfontosabb, amelyeknél az agyi aktivitást vizsgálják majd. Ez egy MR – mágneses rezonancia – képalkotó berendezésben történik: a kutyákra fülhallgató kerül, amelyeken különféle hangokat hallanak majd, s azt vizsgálják, hogy az agyuk melyik része hogyan reagál, az adatokat pedig öt év távlatában rögzítik.

Kubinyi Enikő ezzel kapcsolatban elmondta: három hónapon át képezték ki erre a kutyákat – köztük az ő saját kedvencét, Kamillát is – hogy a vizsgálat 6-8 perce alatt nem szabad mozogniuk.  A húsz különleges eb mellett még száz másik kutyát is bevonnak a vizsgálatba, akiket rendszeresen figyelnek az öt év alatt, illetve ezer kutyatartót pedig arra kérnek, hogy egy több száz kérdést tartalmazó kérdőívet – egyfajta naplót – vezessenek öt éven át, amelyben feljegyzik idősödő kutyájuk legkülönfélébb reakcióit. Ehhez még várják a kutyások jelentkezését; a nagytestű kutyáknál az alsó korhatár hat év, a kistestűeknél pedig nyolc.

Az MR berendezéssel végzett vizsgálatoknak van előzménye is, hiszen kisebbfajta világszenzációt jelentett, amikor szintén az ELTE kutatói elsőként hasonlították össze az ember és a kutya agyi működését. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen agyterületek aktiválódnak a különböző hangok, például más kutyák, vagy emberek hallatán. Az emberben a hallókéreg jelentős része erősebben aktiválódik emberi hangokra, mint bármi másra, és hasonlóan, a kutya hallókérgének egy része is erősebben aktiválódik kutyahangokra, mint bármi másra. Ezzel szemben mindkettő hallókérgének csak nagyon kis része reagál a másik faj hangjaira. A vizsgálattal egyben arra a régi dilemmára is választ adott, hogy vajon a kutya fajtársának tekinti-e az embert? A válasz nem, azaz nem tekint bennünket másik kutyának, de az is kiderült, hogy az emberi hangban rejlő érzelmeket ugyanúgy érzik mint fajtárasaik hangjában, ami magyarázat arra, miért is tud olyan erős lenni a szövetsége ember és kutya között.

Egy kutyaév hétnek számít

Az, hogy meddig élhet velünk egy kutya függ a fajtájától, de főleg a testméretétől. A nagyobb testű ebek, mint amilyen egy dog, átlag hét évet élnek, mert keringési rendszerük rendszerint nem bírja sokkal tovább a fokozott igénybevételt. Ezzel szemben a kisméretű és főleg keverék kutyák, akár 13-16 éves korukig is élnek. Mivel pedig egy kutyaévet, héttel szoroznak a szakemberek, hogy az emberi életkorhoz tudják hasonlítani a korukat, vannak valóban matuzsálemi korú ebek is.

-->