Elnöki kézben Törökország

A menekülthelyzet kezelésétől Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak alakulásáig sok mindent megváltoztathat a török belpolitikai fordulat: Ahmet Davutoglu miniszterelnök nyilatkozatban közölte, hogy lemond tisztségéről a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) május 22-i rendkívüli kongresszusán. A bejelentésre azután kerül sor, hogy a kormányfő szerda éjjel két órán keresztül tárgyalt az államfővel, Recep Tayyip Erdogannal a köztük levő ellentétekről. A tárgyalásról nem közöltek részleteket, de az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozó hírügynökségek szerint Davutoglu önállóbb politikát szeretett volna folytatni, mint amilyet Erdogan elképzelt. Az AKP-t ma is kezében tartó Erdogan a kétezres években több ciklusban miniszterelnök volt – ebben a minőségében sikeres gazdasági reformokat vezényelt le –, majd miután 2014-ben államfő lett, az elnöki hatalom megerősítését, jogköre kiszélesítését tűzte ki célul (ehhez azonban az AKP nem tudott alkotmányos többséget szerezni).

Davutoglut Erdogan szemelte ki miniszterelnöknek, de hamar ellentétbe kerültek számos kérdésben, a követendő gazdaságpolitikától kezdve a korrupció elleni küzdelmen át az alkotmánymódosításig, miközben a kormányfőnek nem sikerült bázist kiépítenie a pártban. Végül valószínűleg Davutoglu sikere vezetett a szakításhoz: ő tárgyalta le az EU-val a menekülthelyzet kezeléséről szóló márciusi megállapodást, beleértve azt is, hogy újabb fejezetek nyílhatnak meg a Törökország EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokon, és ami még fontosabb, hogy a török állampolgárok már idén június végén vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezet országaiba. Utóbbival kapcsolatban Erdogan hangsúlyozta, hogy az alapokat ő rakta le miniszterelnöksége idején, és most valójában nem történt más, mint hogy kicsit előbbre hozták a megvalósítást.

A távozó kormányfő képviselő marad, és sietett hangsúlyozni, hogy nem akarja megosztani a pártot, soha nem lesz egy rossz szava sem az államfőről. Utódja személyéről még csak találgatások vannak – szóba került Berat Albayrak energiaügyi miniszter, Erdogan veje is –, az biztos, hogy a kiválasztásban az elnöknek lesz döntő szava. 

Erdogan mindinkább az ázsiai modell irányába tolná Törökországot – kommentálta a helyzetet a The Wall Street Journalnek Tim Ash, a Nomura vezető feltörekvő piaci stratégája –, a központi ellenőrzést erősíti meg nem választott tanácsadók egy kis csoportjának segítségével. Ez rossz politikai döntésekhez vezethet – tette hozzá Ash –, amelyek ártanak a hosszú távú növekedési kilátásoknak. Az egyik elnöki tanácsadó, Cemil Ertem mindenesetre azt nyilatkozta az NTV televíziónak, hogy nem számít minőségi változásra a kormány gazdasági szakembereinek csoportján belül, és előre hozott választásokkal se kell számolni. A piacok azonban egyelőre a bizonytalansági tényezőket sorolják: a menekültügy mellett ilyen a kurdok helyzete, az iszlám állam fenyegetése, a szíriai háború, amelyek eddig is destabilizálták a gazdaságot.