Sokba kerülhet a menekültek be nem fogadása

Ideiglenesen felmentést kaphat egy EU-tagállam az alól, hogy részt vegyen a menekültek elhelyezésében, de ez esetben 250 ezer euró szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie minden egyes olyan menedékkérő után, akit egyébként az új rendszer alapján neki kellett volna elhelyeznie - áll az Európai Bizottság most megjelent közleményében. A bizottság ma tette közzé az új közös menekültügyi rendszer megteremtésére vonatkozó javaslatait, ebben szerepel ez a kitétel is. A lényegében alkalmazhatatlanná vált dublini rendszert felülíró új szisztéma alapja a szolidaritás, illetve az, hogy egyes uniós államokra ne rójon a többiekhez képest aránytalanul nagy terhet a menekültek befogadása.

A bizottság ma azt is javasolta, hogy Törökország június végéig kapja meg a vízummentességet a schengeni övezet uniós országára, eleget téve ezzel a márciusi megállapodásban vállaltaknak.

Ahhoz, hogy a javaslatot elfogadják, nem kell teljes egyetértés, csak minősített többséget kell megszerezni. Ez azt jelenti, hogy legalább 16 tagállamnak kell igennel szavaznia, amelyek együttvéve az EU lakosságának minimum 55 százalékát képviselik.

Ezen felül javasolják a tanácsnak, hogy öt országnak további hat hónapig engedélyezzék az ellenőrzés fenntartását az alábbi, a schengeni övezeten belüli határokon: Ausztria az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határon; Németország a német-osztrák határon; Dánia a Németország felé tartó kompok kikötőjében és a dán-német határon; Svédország a déli és nyugati kikötőkben, valamint az Öresund hídon; Norvégia a Dánia, Németország, illetve Svédország felé tartó kompok kikötőiben.

Az alapelv nem változna, tehát a menekülteknek ott kell menedékjogot kérniük, ahol az unió területére érkeznek. A szolidaritáson alapuló új rendszer azonban egy méltányossági mechanizmusnak nevezett korrekciós elosztást vezetne be, hogy egyetlen tagállamra se nehezedjen aránytalan nyomás. Minden uniós ország kapna egy referenciaszámot (lakosságszáma és GDP-je alapján), és ha ennek másfélszeresénél többen kérnének nála menedékjogot, akkor a további kérelmezőket áthelyezik más uniós országokba – ebből maradhatnak ki azok, amelyek inkább fizetnek. A pénzt azok a tagállamok kapják, amelyek helyettük fogadják a menedékkérőket.

Azt egyelőre nem tudni, miként alakulnak a referenciaszámok; tavaly szeptemberben ugyan az uniós belügyminiszterek elfogadtak egy kvótatáblázatot – aszerint Magyarországnak 1294 menekültet kellett volna átvennie –, de annak összeállításánál nem csak a lakosságot és a GDP-t vették figyelembe, hanem az addigi menedékkérelmeket és a munkanélküliségi rátát is.

A kelet- és közép-európai EU-országok jó része már korábban elutasította a menekültek bármilyen kötelező elosztását. Tegnap a visegrádi négyek külügyi vezetői más ügyben találkoztak Prágában, ahol a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint szlovák külügyi államtitkár is elutasította a brüsszeli javaslatot, a magyar külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter pedig zsarolásnak nevezte a fizetős megoldást. A javaslat elfogadásához elég lesz többséget szerezni a tanácsban, miután az Egyesült Királyság, Írország és Dánia önkéntes alapon vehet részt a rendszerben.