Kiírta a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményből kiderült: október 2-án tartják meg a referendumot.
Orbán Viktor még februárban jelentette be , hogy a kormány népszavazást kér, a parlament erről a döntést májusban hozta meg. A pontos kérdés úgy fog szólni: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező telepítését?
Többen is vitatták, hogy lehet-e a témában népszavazást kiírni. Azt ugyanis az Alaptörvény írja elő, hogy nem tarthatnak népszavazást nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, márpedig a kormány most egy, az EU szervei által jogszerűen meghozott döntésről tartana referendumot. Valki László nemzetközi jogász korábban úgy nyilatkozott a VG-nek: a népszavazás ellen az EU szervei nem tudnának mit tenni, de ha az eredményére hivatkozva nem tartanák be az uniós döntést a kvótáról, az az európai jog megsértésének számítana. Ekkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarország ellen.
Ezt mondta egyébként tavaly Kósa Lajos is, amikor a Jobbik szeretett volna népszavazást a kvótáról. A Fidesz frakcióvezetője akkor azzal indokolt: nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem tartható referendum.
Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, az összes választásra jogosult állampolgár legalább felének el kell mennie szavazni. Ahhoz, hogy eredményes is legyen a referendum, az összes szavazó több, mint felének ugyanazt a választ kell választania. Vagyis nem elég a többséget megszereznie a kormánynak a saját álláspontja mellé, legalább 4,1 millió szavazót el is kell vinniük az urnához. Ez pedig nagyon magas szám: 2014-ben a Fidesz-KDNP országos listájára alig több, mint feleennyien, 2,2 millióan szavaztak, és a rekordot hozó 2010-es választáson is "csak" 2,7 millióan választották a Fideszt.
2008-ban alig néhány tízezer szavazóval sikerült az 50 százaléknyinál többet az urnákhoz vinni, de korábban csakis egyetlen alkalommal volt ekkora részvételi arány, az 1989-es négyigenes népszavazáson, akkor 58 százalék ment el. Az elmúlt évtizedekben, így 2008-ban is még más szabályok vonatkoztak az érvényességre, az 50 százalékos részvételi küszöböt a második Orbán-kormány hozta vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.