BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Doppingszerek is versenyeznek

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója meglepődne, ha Rióban találnának pozitív doppingmintát a magyaroknál. A legmodernebb módszerekkel, háromszor tesztelték idén az olimpikonjainkat. Ugyanakkor lehetnek nagy meglepetések a következő hetekben, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ugyanis két olyan nagyágyút is bevetett idén, ami minden eddiginél több sportolót buktatott le.

Az orosz csapatból száz versenyzőt tiltottak el doppingvétség miatt az olimpiáról. Minden idők legeredményesebb olimpiai résztvevője, a 18-szoros bajnok úszó, Michael Phelps pedig azt nyilatkozta a napokban, hogy nem tudja, valaha versenyzett-e tiszta, azaz doppingmentes mezőnyben. Magyarország is szenzációt szolgáltatott a megnyitó hetében: kiderült, két kajakosunkat anélkül tiltanak el a részvételtől, hogy biztosan beigazolódott volna, vétséget követtek el – erre nem volt még példa a világban ekkora verseny előtt.

„Nehéz helyzetben van a magyar szövetség, jogilag nincs doppingvétség, de már a WADA is vizsgálja a teszteket, és ha visszajön, és pozitív, akkor az már olimpiai pozitívnak számít, amit el akar kerülni az ország, hiszen akkor már nem nevezhettek volna másik párost a lebukott sportolók helyett – mondta Tiszeker Ágnes a Mediaworks megyei lapjai központi szerkesztőségének. – Magyarországnak éppen ezért érdeke, hogy itthon derüljön ki, ha gond van egy mintával, hogy a szövetségek még dönthessenek.”

A sztár most a növekedési hormon
„Néhány éve még ki sem tudtuk mutatni a növekedési hormonos doppingot – mondta Tiszeker Ágnes. – Ma már egy-két napra visszamenően is ki tudjuk mutatni. De még mindig főleg akkor, ha hibázik a sportoló, hiszen a hormon nagyon gyorsan ürül, tíz órával a beadás után – bár hatása még van – már nem kimutatható. Márpedig a profi dopping esetében gyógyszerész, orvos is segíti a megfelelő szisztémát. A tökéletesen megkomponált szerek ugyanis nagyon drágák, nem kockáztatják a lebukást. Ma az a divat, hogy kis dózisokban, folyamatosan kapják a sportolók a hormonokat, így pedig még nehezebb kimutatni, ezért a sorozatteszteknek van értelmük, hogy ki lehessen szűrni a doppingolókat.”

A MACS ügyvezetője szerint az újdonságot az jelenti az ellenőrzésnél, hogy már nemcsak a növekedési hormont keresik a szakemberek, hanem a hormon által kiváltott fehérjéket, a sorozattesztekkel az aránypárszinteket vizsgálják. Hangsúlyozta: a magyar kajakosoknál is így volt, atipikus eredményeket találtak, volt bennük tiltott szer, de jogilag nem érte el azt a szintet, hogy pozitív legyen a doppingteszt. A növekedési hormonra kifejlesztett újfajta tesztet egyébként március óta használja a WADA. Egyre tökéletesebb, így várhatóan az olimpián ez lesz az egyik szuperfegyver, ettől várják a legtöbb lebukást.

Így buktak le a magyarok

Dudás Miklós kajakosnak a biológiai útlevele alapján ingadozott a tesztoszteronszintje, tesztet kértek tőle a doppingellenőrök, és kiderült, hogy fogyasztott tiltott ajzószert. Dudás az elsők között volt, aki a biológiai útlevele alapján bukott le. A másik kajakos, Dombvári Bence szervezetéből sztanozololt, vagyis tesztoszteronszármazékot mutatott ki a doppingvizsgálat. Pedig akár három számban is kajakba ülhetett volna Rióban. Az anabolikus szteroidok – hiába számítanak régi szernek – ma is népszerűek a nagy izomerőt követelő sportágakban. A legutolsó magyar doppingesetnél növekedési hormon használatának gyanúja merült fel. A Horváth Bence–Szomolányi Máté páros helyét így Molnár Péter és Tótka Sándor vette át a kajakosoknál.

A kajak-kenu egyébként nemcsak nálunk nagyon doppingérzékeny sportág. A teljes román kajakválogatottat eltiltották, ahogy az oroszoknál és a beloruszoknál is több sportoló megbukott az olimpia előtt. Biológiai útlevél is kell Rióba
A WADA másik nagy dobása az utóbbi években a biológiai útlevél – amit szintén Rióra élesítettek. Egyes sportágakban már 2009 óta szűrik ilyen módon a sportolókat, Magyarországon 2014 óta használják.
„Lényege, hogy minden sportolónak elkészítik a vér- és hormonprofilját, amit évekig adatbázisban gyűjtenek – mondta Tiszeker Ágnes. – Így bármikor nyomon követhető, ha változás történik a versenyző szervezetében. Amíg korábban ha egy sportolónak verseny után negatív lett a doppingtesztje, megnyugodhatott, ma összehasonlítják akár évekre visszamenően a saját biológiai paramétereivel az aktuális véreredményét. Tehát nem egy szert vagy egy vegyületet keresnek, hanem amennyiben a vérében a szokásos értékeiben valamilyen kiugrást találnak, mert nem az élettani határok között változnak a hormonszintjei, előveszik a leggyanúsabb mintát, és kiegészítő vizsgálatok következnek. Hormonok esetében például izotóparányt mérnek, ha ugyanis a szervezet állítja elő ezeket a hormonokat, más az izotópok aránya a vérben, mint ha szintetikusan állították elő és úgy jutott a szervezetbe.”

London és Peking óta 98 pozitív minta
Hatalmas fegyverténynek számít, hogy a tíz évig tárolt mintákat időről időre újra előveszik és a legújabb módszerekkel vizsgálják. „Az újrateszteléseknél a pekingi és a londoni olimpia esetében igen sok, 98 pozitív eredménynél tartunk, pedig csak érmes vagy pontszerző helyen végzett, illetve riói kvalifikációval bíró sportolók mintáit nézték – mondta Tiszeker Ágnes. – Tehát annak ellenére magas a pozitív eredmények száma, hogy nem is esik mindenki a vizsgálat alá.”

Emellett a nyomozások hatékonysága is egyre jobb, a WADA ugyanis felállított egy külön osztályt is erre a feladatra, olyan szintűt, hogy a vizsgálatoknál az Interpol is közreműködik. De külön nemzetközi csapat kiemelten csak a közösségi oldalakat figyeli. Eredményesnek bizonyult az ügynökség azon irányelve is, hogy akár 75 százalékkal is lehet mérsékelni az olyan doppingvétséget elkövető sportolók büntetését, akik együttműködnek a nyomozásban. Ezzel a lehetőséggel sokan élnek is, hiszen nem mindegy, hogy valakit négy, vagy csak egy évre tiltanak el a sporttól.

Kimutathatatlan módszer is van
A géndoppingról már sokszor nyilatkoztak szakértők. Sőt, egy német eset is felmerült, ahol az volt a gyanú, hogy EPO-t termelő gént juttattak egy sportoló szervezetébe. Az ellenőrök azonban egyelőre tehetetlenek. Nincs módszer a kezükben ennek a leleplezésére. Olyan módosításokról van itt szó, amelyek beindítják a szervezet állóképességét javító, teljesítményt növelő hormonjainak termelődését. Ugyanez a helyzet – vagyis nem tudják megfogni – az igf-fel, azaz az inzulinszerű növekedési faktorral, amelyet csak az izomzatból vett mintával lehetne kimutatni, de ezt tiltja a sportjog. Ez az EPO-hoz nagyon hasonló folyamatokat indít be a szervezetben.

Tiszeker Ágnes úgy véli, Rióban nem új szerek ellen harcolnak majd, a régiek új generációit, megváltozott kémiai szerkezetét, a „dizájner vegyületeket” kell majd keresniük az ellenőröknek. Mióta egyébként elkezdték újraellenőrizni a pekingi és a londoni mintákat, jóval óvatosabbak a sportolók. Az illegális doppinglaborokkal mégis lehetetlen lépést tartani. Főleg a Távol-Keleten, Thaiföldön, Kínában vagy Indiában működnek ilyen helyek, de az USA-ban is találtak már „NASA szintű” labort.

Athén nem ismétlődhet meg
Tiszeker Ágnes elmondta: a magyar olimpiai keretből a doppingérzékeny sportágakban minden sportolót legalább háromszor ellenőriztek. 1500 vizsgálatot végeztek el az idén.

„Nem vagyunk jobbak vagy rosszabbak a többi nemzetnél, de nem tartozunk a különösebben fertőzöttek közé. A legmodernebb módszerekkel dolgozunk, Európa legjobb laborjával működünk együtt, és rengeteg tesztet csináltunk, nagyon csalódott lennék, ha Rióban lenne pozitív magyar minta.”

Eddig 2004, Athén volt a legnagyobb csalódás. A doppingolimpia, ahol minden eddiginél több sportoló bukott le, Magyarország számára is két botrányt hozott. Annus Adrián kalapácsvetésben győzött, de elmulasztotta a kötelező doppingvizsgálatot, és az ellenőrök a lakhelyén is hiába keresték, így elvették az érmét. A diszkoszvető Fazekas Róbert szintén első helyen végzett, de nem adott elégséges mennyiségű mintát, így ő is búcsút vehetett az aranyérmétől.

A kajak-kenu egyébként nemcsak nálunk nagyon doppingérzékeny sportág. A teljes román kajakválogatottat eltiltották, ahogy az oroszoknál és a beloruszoknál is több sportoló megbukott az olimpia előtt. Doppingkisokos Meldonium: Szívgyógyszer, de itthon nem törzskönyvezték. Hatása, hogy komoly mértékben képes serkenteni a vérkeringést. Idén januárban került fel a WADA tiltólistájára. Elsőként a teniszcsillag Marija Sarapova bukott le vele, de az olimpiai és Európa-bajnok orosz jégtáncos, Jekatyerina Bobrova és Hosszú Katinka egyik nagy ellenfele, a négyszeres vb-győztes orosz Julija Jefimova is pórul járt. Nagyon sok, idén eddig több mint száz pozitív mintát eredményezett. Éppen ezért Rióban nem számítanak rá, hogy bárki lebukna vele.

Anabolikus szteroid: Az anabolikus szteroidok férfi hormonokból készült gyógyszerek. A gyógyításban a férfi nemi hormonok pótlására használják, hatásukra gyorsabban és nagyobb mennyiségű izomzat épül és gyorsítja a zsírok bontását is. Csakhogy az orvoslásban alkalmazott dózis akár ötvenszeresét is beadják időnként a „sportolóknak”. Ezzel megváltoztatják az izomsejtreceptorok biokémiáját. Mivel nemcsak a vázizomzatot növelik extrém módon, hanem a szívizomzatot is, keringési gondokat, magas vérnyomást, de hirtelen szívhalált is okozhat. Genetikai rendellenességekkel, depresszióval is járhat a használata. Mégis alkalmazzák, a legtöbb lebukás – az esetek 65 százaléka – még mindig az anabolikus szteroidok miatt van, pedig nagyon könnyű kimutatni.

EPO: Eritropoetin, vérképzést elősegítő hormon. Minél aktívabban termeli a testünk, annál gyorsabb a vér oxigénszállító képessége, ettől pedig nő a teljesítmény. Az EPO-szint legális növelése miatt járnak magaslati edzőtáborba a nagyobb versenyek előtt az élsportolók. Amióta szintetikusan is elő lehet állítani, hasít a vérdopping, a szert több doppingszakértő szerint szinte lehetetlen kimutatni. Az EPO-teszt ráadásul jóval bonyolultabb, mint az átlagos doppingvizsgálat. Viszont a sportolókat nem rettenti el a szűrés, egy adag EPO felér ugyanis egy két-három hetes magaslati táborozással is. Szintén EPO-növelő hatása van a napjainkban egyre elterjedtebb új technikának, amelynek során a sportolók xenon gázt lélegeznek be. A módszer egyelőre legális, és 150-160 százalékkal emelheti az EPO-termelés szintjét.

Szintetikus növekedési hormon: Az izomtömeget tudja jelentősen növelni. Az egész testen hat: növekszik az izomzat, de mellékhatásként megvastagodnak a csontok, a homlok, az állkapocs, és növekedhetnek a belső szervek is. Súlyos cukorbetegséget, vérnyomásbetegséget és keringési zavarokat okozhat, valamint a daganatos burjánzásra is lehet ugyanolyan fokozó hatással, mint az izomszövetek esetében. A használatát továbbra sem egyszerű ellenőrizni, hiszen 6–10 órán belül eltűnik a szervezetből a szintetikus hormon, amit nehéz megkülönböztetni a természetes növekedési hormonoktól, amit ugyan minimális mértékben, de termel a szervezet. Az orosz doppingellenes ügynökség központja. fotó: AFP -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.