Rábólintott a parlament az adócsökkentési csomagra

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - házszabálytól eltéréssel tárgyalt - előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.

A szociális hozzájárulási adó - és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét - 2017-re - a jelenlegi 27-ről - 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.

Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd. Az adócsomag a bérmegállapodás érvényesítésén kívül több más ponton is változtat az adószabályokon.

Rögzítették például, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik. Korábban ez 15 év volt. Az adóalapba számító összeg évente csökken.

Változik az építményadó is: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó - például óriásplakát -, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet négyzetméterenként.

A mostani módosítással 2017. január 1-jétől bővül azon megváltozott munkaképességűek köre, akik után igényelheti a munkáltató a kedvezményt.

Kimondták továbbá, hogy az úgynevezett korai fázisú vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg az ilyen vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben.

Kulturális célok támogatása esetén az adózó az adókedvezményt utoljára a támogatást követő nyolcadik évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-jétől. Az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni, egyben megszűnik a pótlólagos kiegészítő támogatás.

A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni - vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.

Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt is módosították, rögzítve, hogy a reklámközzétevők - vagy a nevükben eljáró hirdetésifelület-értékesítők - árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhat a reklámközvetítőknek. Eddig csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget írtak elő az állami adóhatóságnak, hogy ha tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó információ a tudomására jut, köteles jelzéssel élni a bírság kiszabására jogosult hatóság felé.

Kiegészítették a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt azzal, hogy a sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az  ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.

A törvény arról is rendelkezik, hogy adatkezelési felhatalmazást kapnak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátásokkal kapcsolatos kormányzati tájékoztatás és kapcsolattartás céljából.