London: a gibraltári vitának nem lehet katonai megoldása

A Downing Street-i kormányfői hivatalban tartott sajtótájékoztatóján a szóvivő határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e brit haditengerészeti erő kivezénylése Gibraltár partjaihoz.

"Ilyesmi nem lehetséges, és nem is fog megtörténni" - fogalmazott Theresa May szóvivője. Ennek előzményeként a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik volt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Michael Howard vasárnap párhuzamot vont a Gibraltár feletti brit szuverenitás és az Argentína által 1982-ben megszállt, majd a brit hadsereg által 77 napos véres háborúban visszavívott Falkland-szigetek brit fennhatósága között.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Teheresa May szóvivője szerint elképzelhetetlen a brit haditengerészeti erő kivezénylése Gibraltár partjaihoz - fotó: AFP[/caption]

A háborúban 255 brit és 655 argentin katona halt meg. Howard, aki 2003 és 2005 között állt az akkor ellenzékben politizáló Konzervatív Párt élén, a Sky News brit hírtelevíziónak, majd a BBC televíziónak nyilatkozva is kijelentette: 35 évvel ezelőtt "egy másik női miniszterelnök (Margaret Thatcher) haderőt küldött a világ másik végébe, hogy megvédje brit emberek egy másik kis csoportjának szabadságát egy másik spanyol ajkú ország ellenében. (...) Teljesen biztos vagyok benne, hogy jelenlegi miniszterelnökünk is hasonló elszántságot tanúsít" Gibraltár ügyében.

Óvatosabban, de ugyancsak egyértelműen fogalmazott Sir Michael Fallon brit védelmi miniszter vasárnap a BBC televíziónak nyilatkozva. Fallon kijelentette: Gibraltár lakói nem akarnak spanyol fennhatóság alatt élni, és London "maradéktalanul" megvédi ehhez fűződő jogukat. Az indulatokat az a válaszlevél kavarta fel, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ismertetett pénteken, miután előzőleg Theresa May hivatalosan is bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindította - az Egyesült Királyság kilépési folyamatát az Európai Unióból.

May 2200 szavas levele nem említette a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltár sorsát. A Tusk által két nappal később ismertetett válaszlevél-tervezetben, amely felsorolja az EU által javasolt fő tárgyalási irányelveket, London számára váratlanul szerepelt egy olyan kitétel, amely szerint a brit kormány és az EU közötti majdani kilépési megállapodás akkor terjeszthető ki a Spanyolország déli csücskén fekvő területre, ha erről London és Madrid külön megállapodik. Londoni értelmezés szerint ez gyakorlatilag vétójogot adna Spanyolországnak a Gibraltárt érintő döntésekben.

A Downing Street szóvivője hétfői tájékoztatóján ezzel kapcsolatban kifejtette: egyelőre az EU tárgyalási irányelveinek tervezetéről van szó, és nem biztos, hogy a 27 többi EU-tagállam ugyanezt a szövegtervezetet fogadja majd el. Fabian Picardo, Gibraltár önkormányzatának vezetője hétfőn kijelentette: Gibraltár nem válhat alku tárgyává London és az EU tárgyalási folyamatában. "Gibraltár a gibraltáriaké, és mi britek akarunk maradni" - fogalmazott a terület főminisztere. Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő, jelenleg 30 ezer lakosú terület feletti felségjogról London javára, elvileg örökre, ám a spanyol kormányok az utóbbi évtizedekben rendre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.