Összességében a diákok sokkal elégedettebbek a jelenlegi egészségi állapotukkal, mint aktívan dolgozó társaik – derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből, amely a a 19-29 éves fiatalok egészséggel, lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatos elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja. A fiatalok több mint fele, 62 százaléka sportol legalább alkalmanként. Ebből a rendszeresen sportolók aránya lényegesen kevesebb, azonban arányuk nőtt az előző negyedévhez képest (14 százalékról 20 százalékra). Versenyszerűen mindössze 1 százalék űz valamilyen sportot.
A nők több mint fele tervezi, hogy többet foglalkozik majd az egészségével, a férfiaknál ez az arány mindössze 28 százalék. Összességében a fiatalok többsége, 65 százaléka próbál odafigyelni az egészséges táplálkozásra, 8 százalék vallja kifejezetten tudatosnak magát e területen, azonban 27 százalékuk saját bevallásuk szerint egyáltalán nem figyel erre. Ez a hozzáállás sokkal inkább jellemző a férfiakra. A legalább alkalmanként sportolók havonta átlagosan 2000 forint alatt költenek sportra, Budapesten azonban a többség ennél többet, átlagosan 3900 forintot szán erre a célra havonta.
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok többsége rendszeresen vagy alkalmanként biciklizik, igaz a többség nem kifejezetten sportolási céllal pattan két kerékre. A 19-29 éveseknek csak a 44 százaléka nem használ egyáltalán kerékpárt. A legtöbben, 27 százalék, leginkább kikapcsolódásképpen szoktak biciklizni.
Városon belüli közlekedésre kevesebben, 19 százalék használja a biciklit, míg a fiatalok 13 százaléka teker rendszeresen vagy alkalmanként iskolába vagy a munkahelyre. Leginkább a keleti országrészben és a kisebb városokban használják rendszeres közlekedési eszközként a biciklit, illetve járnak rendszeresen két keréken munkába vagy iskolába a fiatalok. A fővárosban azonban az átlagnál többen találták veszélyesnek a konkrét útvonalat is (a budapestiek 39 százaléka szemben a 24 százalékos országos átlaggal), illetve általánosságban a kerékpározást (a budapestiek 18 százaléka szemben a 9 százalékos országos átlaggal). Viszonylag alacsony azok aránya, akik kifejezetten sportolási céllal kerékpároznak: a fiatalok 6 százaléka mondta ezt, hosszabb távú biciklis túrákra pedig csak 5 százalék vállalkozik.
A viszonylag magas sportolási arány ellenére jelenleg a fiatalok 40 százaléka dohányzik, 50 százalék azonban soha nem is gyújtott rá (főleg a diákok), 10 százalék pedig már leszokott. A kutatás a fiatalok kávé- és energiaital-fogyasztási szokásait is feltérképezte: a vizsgált korosztály 72 százaléka, azaz tízből hét fiatal fogyaszt kávét alkalmanként vagy rendszeresen. A fiatalok közel fele – 49 százaléka – ráadásul minden nap a kávésbögréért nyúl, 27 százalékuk pedig 24 órán belül akár többször is megteszi ezt. Azonban jelentősen eltér a naponta kávét fogyasztó nők és a férfiak aránya: a nők 60 százaléka nem tud meglenni nélküle, míg a férfiaknak a 38 százaléka iszik mindennap kávét. A diákok között mindössze 36 százalékos a napi kávéfogyasztók aránya, azonban a dolgozó fiatalok körében már jóval népszerűbb a koffein: 59 százalékuk él vele naponta.
Más a helyzet az energiaitalok esetében. A megkérdezett fiatalok több mint fele, 59 százaléka fogyaszt alkalmanként vagy rendszeresen energiaitalt. Naponta többször azonban csak 8 százalék nyúl utánuk. Miközben a nők a rendszeres kávéfogyasztásban megelőzik a férfiakat, az energiaitalok terén fordított a helyzet. A férfiaknak ugyanis kétharmada – 67 százaléka – iszik legalább alkalmanként belőle, a nőknél ez az arány jóval alacsonyabb, 51 százalékos. A kávéval ellentétben, minél idősebb valaki, annál kevésbé rajong az energiaitalokért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.