Tovább ketyeg a demográfiai bomba

A dolgozó kínai nők 40 százaléka egyáltalán nem akar szülni, mintegy kétharmada pedig második gyereket nem vállal – derül ki a Bloomberg által idézett Zhaopin internetes munkaerőpiaci portál felméréséből. A nagyvárosokban, például Pekingben a legrosszabb a helyzet, ahol magasak a megélhetési és gyereknevelési költségek, valamint hosszú a munkaidő. A megkérdezettek többsége éppen erre hivatkozva nem akar szülni, vagy egyszerűen „nincs elég ideje és energiája” az utódnevelésre.

A munka és a család összeegyeztetése világszerte nagy nyomást helyez a dolgozó nőkre, de különösen nagy gondot jelent a gyorsan öregedő Kínában, ahol három évtizeden keresztül csupán egy gyermek vállalását engedélyezték a lakosság nagy részének. Így túl kevés a fiatal, aki eltarthatná az idősebb generációt, ez pedig súlyos terhet ró a szociális ellátórendszerre, amely egyébként is messze elmarad a Nyugaton ismerttől, és csökkenti Kína versenyképességét. Lassan kimerül ugyanis a korábban végtelennek tűnő falusi munkaerő-tartalék, amelynek a városokba áramlása segítette a gyors fejlődést.

A demográfiai probléma hosszú távon meghatározza Kína gazdasági kilátásait, és az egyik legfőbb oka annak, hogy szakértők szerint a következő tíz évben a GDP növekedése átlag 4 százalék alatt marad – írta a brit Morning Star. Az egykepolitikát éppen emiatt szüntették meg 2015 októberében, és azt remélték, hogy 2020-ig évente négymillióval több gyermek születik majd az országban. Ehelyett tavaly mindössze 1,31 millióval többen jöttek a világra, mint egy évvel korábban, ami 17,86 millió születést jelent. A kormányzat ezért azt fontolgatja, hogy „szülési jutalommal” és különböző pénzügyi támogatással bátorítja a családokat a gyerekvállalásra. Az ösztönzés azonban még messze nem éri el azt a szintet, amelyet például Szingapúrban vagy Németországban ajánlanak. Ráadásul a gyerekszülés konkrét anyagi veszteséggel és munkahelyi visszalépéssel jár: a Zhaopin felmérésében megkérdezett nők 33 százalékának csökkentették a fizetését szülés után, 36 százalékát pedig visszaminősítették.