Az Európai Unió állam- és kormányfői a találkozón „minőségi előrelépést” tettek a közös védelmi és biztonságpolitikában egy új közösségi alap felállításával, és egyértelműen állást foglaltak a párizsi klímamegállapodás mellett. A jó hangulatot Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének pénteki beszámolója biztosította az európai gazdaság állapotáról.
„Valami elkezdődött” – idézte a Politico Draghit, aki szerint megújult a remény az európai gazdaságban, ami nagyobb magabiztossághoz vezet majd. A növekedés robusztus, az infláció nem jelent veszélyt, ezért nincs szükség az Európai Központi Bank monetáris stratégiájának módosítására. Az EKB elnöke annak sem látja jelét, hogy a gazdaság letérne a felépülési pályáról a következő hónapokban. A munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottsági ráta növekszik: összesen 232 millió uniós állampolgárnak van állása, ami rekordnak számít az EU történetében.
A jó hírek miatt nem meglepő, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jórészt a gazdasággal foglalkozott az eseményt záró sajtótájékoztatón. Utóbbi hangsúlyozta, hogy miközben 2011-ben 24 tagállamnak volt jelentős költségvetési deficitje, ma csupán négynek, ami „hatalmas eredmény”. Brüsszel abban bízik, hogy a politikai klíma változása – Európa-párti politikusok győzelme a francia és a holland választásokon, a populizmus visszaszorulása – tovább erősíti majd a gazdaságot, nagyobb fogyasztáshoz, több befektetéshez és újabb munkahelyek létrehozásához vezet majd.
A csúcson tíz percet kapott Theresa May brit kormányfő is arra, hogy elmondja, milyen sorsot szán a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároknak a Brexit után.
A részletes programot ugyan csak hétfőn hozza nyilvánosságra a brit kormány, de annyit tudni lehet, hogy az országban maradhatnak majd azok, akik még a kiválás előtt érkeztek. Azok, akik egy később meghatározott időpontban már legalább öt esztendeje Nagy-Britanniában élnek, úgynevezett „letelepedett státuszt” kaphatnak, így az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíj terén azonos jogaik lennének a britekével.
Theresa May szerint az ajánlat „nagyon komoly és méltányos”, a reakciók azonban többnyire negatívak voltak: Angela Merkel német kancellár szerint „jó kiindulópont, de nem igazi áttörés”, míg mások „nem elégségesnek” és „homályosnak” nevezték a brit javaslatot, amelyből hiányoznak a részletek.
Ezt egyébként maga May is elismerte az egyik legfontosabb kérdést, az Európai Bíróság szerepét illetően. Brüsszel ragaszkodik hozzá, hogy az uniós állampolgároknak joguk legyen vitás kérdésekben a testülethez fordulni, a Brexit egyik legfőbb célja viszont éppen az, hogy Nagy-Britannia megszabaduljon az EB-től.
A csúcson hat hónappal, januárig meghosszabbították az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, mivel Moszkva nem tesz eleget a minszki megállapodásban szereplő feltételeknek. Két nappal korábban az Egyesült Államok hozott hasonló intézkedést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.