Kormányprogram nélkül indulhatnak a Brexit-tárgyalások

A piacokon egyelőre nem érződik az aggodalom amiatt, hogy a brit kormány ma úgy kezdi meg a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióval, hogy maga sem tudja, milyen Brexitet akar. Pénteken a többi vezető nyugat-európai tőzsde mellett a londoni FTSE 100 is emelkedéssel, 0,61 százalékos pluszban zárta a napot.

David Davis Brexit-miniszter és Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója délelőtt 11-kor kezdi meg a tárgyalást, amelyen a bizottság egyik szóvivője szerint a polgári jogokkal, a pénzügyi rendezéssel, az északír határral foglalkozó kérdések előkészítésére és a kilépéssel kapcsolatos néhány más kérdésre fognak összpontosítani.

Az EU a tárgyalásokon „barátságos és határozott” lesz, „minden forgatókönyv lehetséges, az is, hogy nem lesz megállapodás 2019. március 29-ig, bár ezt nem szeretnénk” – mondta a Journal du Dimanche című francia lapnak adott interjúban Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos. Megismételte ugyanazt, amit Emmanuel Macron francia elnök és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is mondott a héten, vagyis, hogy az unió kapuja nyitva áll Nagy-Britannia előtt, ha meggondolná magát.

A tárgyalások úgy kezdődnek meg, hogy Theresa May kormányának nincs parlamenti többsége, nincs kormányprogramja, viszont minden oldalról egyre erősödik rajta a nyomás annak érdekében, hogy mondjon le a kemény Brexitről, és felejtse el, hogy esetleg megállapodás nélkül távozik az unióból, ha nem sikerül kedvező feltételekben megegyeznie Brüsszellel.

A hét végén brit vállalatvezetők sora figyelmeztette a kormányfőt arra, milyen hatása lenne a gazdaságra a migráció korlátozásának és az egységes piac elhagyásának. A Guardian jelentése szerint a vállalatok közel negyede jelezte, hogy hátrányosan érintené, ha nem vehetne fel uniós munkavállalókat, az alacsony munkabéreket kínáló vállalatoknál pedig ez az arány eléri a 30 százalékot. Újabb csapás érte a Cityt is: Richard Gnodde, a Goldman Sachs európai igazgatója a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjúban bejelentette, hogy nem várják meg a kilépési tárgyalások végét, hétfőn megkezdik áttelepíteni irodáikat Londonból más európai városokba, Frankfurtban például megduplázzák alkalmazottaik számát.

Szerdán derül ki, hogy a kormány mit akar elérni a kilépéssel, akkor mondja el a királynő a programbeszédet, és akkor kezdődik meg a parlament kivételesen két évre hosszabbított ülése. Ezalatt döntik el, hogy a több ezer uniós jogszabály közül melyek azok, amelyeket átültetnek a brit jogrendszerbe – ezt nevezik „nagy hatálytalanítási törvénynek”. A kétéves ciklus azt jelenti, hogy a parlament megszakítás nélkül tárgyalhatja a kilépéssel kapcsolatos kérdéseket.

A parlamentnek június 28-ig el kell fogadnia a kormány törvénykezési programját. Ha ez nem sikerül, akkor a Sunday Telegraph értesülései szerint Maynek távoznia kell a kormányfői posztról.

Népszavazást szeretnének az EU-ról

Az uniós állampolgárok 53 százaléka szeretne népszavazást a tagságról, de csak 18 százalékuk támogatná hazája kilépését – derült ki az amerikai Pew kutatóintézet tíz országban, köztük Nagy-Britanniában és Magyarországon végzett felméréséből. A britek 54 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról (ami 10 százalékos növekedés az egy évvel ezelőttihez képest), míg a magyaroknál ez az arány 67 százalék a tavalyi 61 után. | VG