Washington az Emberi Jogi Tanácsból is kiléphet

Keddi washingtoni sajtóértesülések szerint Nikki Haley nagykövet a testület genfi ülésén fejtette ki az amerikai kormányzat már többször hangoztatott álláspontját. Eszerint „az Egyesült Államok figyelmesen megvizsgálja a Tanács munkáját és részvételét ebben” – fogalmazott Haley. A nagykövet – aki először tett látogatást az ENSZ genfi székhelyű szervezeténél – leszögezte, hogy bár történtek változások, de az Emberi Jogi Tanácsnak átfogó reformokra van szüksége, elsősorban is a „krónikus Izrael-ellenes elfogultság” felszámolására. Úgy fogalmazott: „nehéz elfogadni” a szervezet Izraelt elítélő határozatait, miközben például egyetlen határozatot sem fogalmaztak meg Venezueláról.

Haley felszólította a Tanácsot, hogy foglalkozzon az emberi jogok venezuelai megsértésével, s egyúttal felszólította Nicolás Maduro venezuelai államfőt is, hogy adja át helyét a 47 tagú ENSZ-szervezetben mindaddig, amíg „nem tesz rendet otthon”. A nagykövet egyébként a múlt pénteken a The Washington Post című lapban véleménycikket jelentetett meg, s ebben a többi között éppen Venezuela miatt is ostorozta az Emberi Jogi Tanácsot.

Az amerikai kormányzat hónapok óta fontolgatja, hogy kilép a szervezetből. Ez abból a márciusban a Foreign Policy című folyóirat által közölt levélből derült ki a nyilvánosság számára, amelyet Rex Tillerson külügyminiszter írt kilenc, emberi jogi kérdésekkel foglalkozó szervezetnek. Az amerikai diplomácia vezetője kifejtette, hogy amennyiben az Emberi Jogi Tanács nem foganatosít „érdemleges reformokat”, Washington többé nem vesz részt a munkájában. Tillerson a reformok hangsúlyozása mellett leszögezte: az amerikai kormányzat „erősen kifogásolja” a Tanácsban szerinte tapasztalható Izrael-ellenes elfogultságot. Tillerson miniszter a javasolt reformoknak nem szabott határidőt.

Az Emberi Jogi Tanácsot az ENSZ 2006-ban hozta létre, a korábbi, gyakran bírált Emberi Jogi Bizottság helyett. A Tanácsnak 47 tagországa van, valamennyiük képviselőjét három évre választják meg.