Az oroszok nem támogatják Észak-Korea megfojtását
Rámutatott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) minden olyan határozata, amely szankciók bevezetéséről rendelkezik Észak-Koreával szemben, egyúttal előírja a visszatérést a politikai tárgyalásokhoz, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzet békés, diplomáciai eszközökkel történő rendezését is. Mint mondta, Moszkva és Peking törekedni fog ezen kötelezettség megvalósítására.
Forrás: AFP
Lavrov üdvözölte, hogy Washington és Phenjan retorikája valamelyest mérséklődött az utóbbi időben.
Emlékeztetett rá, hogy a július 4-én megfogalmazott, az úgynevezett „kettős befagyasztás elvén” alapuló orosz-kínai kezdeményezés értelmében Észak-Koreának fel kellene hagynia az atomfegyver- és rakétakísérletekkel, az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának pedig a régióban megrendezett nagyszabású hadgyakorlatokkal. Az amerikai ellenvetéssel kapcsolatban, miszerint a törvényes és a törvénytelen cselekedetek nem vethetők össze, Lavrov kifejtette, hogy szerinte nem presztízskérdésről, nem arról van szó, hogy kinek van igaza, hanem egy egész térség, több százezer ember sorsa forog kockán.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy Irán nem mondja fel a nukleáris programja korlátozásáról a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött megállapodást, és az Egyesült Államok sem szegi meg az atomalkuban foglalt kötelezettségeit.
Úgy gondolom, hogy az egyoldalú szankciók kár okozhatnak az elért egyensúlynak és felboríthatják azt
- mondta Lavrov azzal kapcsolatban, hogy Washington júliusban két ízben is újabb szankciókat vezetetett be Teheránnal szemben, egyebek között az emberi jogok megsértésére hivatkozva.
A miniszter „felelőtlennek” és „provokatívnak” nevezte az amerikai gazdasági büntetőintézkedéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a BT egyetlen határozata sem tiltotta be Irán rakétaprogramját.
Lavrov Észak-Korea és Irán ügyéről a Fernando Huanacuni bolíviai külügyminiszterrel közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatóján beszélt. Az orosz diplomácia vezetője a venezuelai válsággal kapcsolatban is a békés rendezés és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Elítélte a külső (amerikai) nyomásgyakorlást és a katonai beavatkozással való fenyegetőzést, amelyet szavai szerint a latin-amerikai országok vezetőinek „túlnyomó többsége elítélt”.
Huanacuni kijelentette, hogy Evo Morales bolíviai elnök látogatásra hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ennek lehetséges időpontként novembert, a gázexportáló országok Santa Cruz-i csúcstalálkozóját nevezte meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.